Százéves a Budapesti Operettszínház

1922. december 23-án lett a Somossy Orfeumból színház, majd ebből alakult meg a rá következő év február 9-én az operettszínház. A centenáriumot Fényes Szabolcs szobrának avatásával ünnepelte a közösség.

Magyar Nemzet
2022. 12. 26. 11:39
KISS-B. Atilla; PÁRKÁNYI RAAB Péter; FÉNYES Szabolcs
Budapest, 2022. december 23. Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászmûvész (b) és Kiss B. Atilla, a Budapesti Operettszínház fõigazgatója felavatja Fényes Szabolcs egykori színiigazgató, zeneszerzõ szobrát a Budapesti Operettszínház centenáriumi kiállításának megnyitóján 2022. december 23-án. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kiss B. Atilla főigazgató a pénteki ünnepi szoboravatáson, kiemelve: a centenárium jegyében az idei évadban az ünnephez méltó eseményekkel készülnek. Elmondta, hogy több mint tíz éven keresztül a könnyűzene egyik legnépszerűbb hazai művelője, Fényes Szabolcs „nagyszerű muzsikus” állt az élen a legnagyobb viharok közepén 1943-tól 1949-ig, majd a forradalom leverése utáni sötét időszakban 1957-től 1960-ig. Fényes Szabolcs előbb tulajdonosként és igazgatóként, később kinevezett igazgatóként vezette a teátrumot nagy sikerrel.

Fényes Szabolcs mindössze 19 éves volt, amikor bemutatták Maya című operettjét. Pályafutása alatt több mint 45 színpadi művet alkotott: operetteket, daljátékokat, zenés játékokat és musicaleket. Száznál több filmzene fűződik a nevéhez, valamint táncdalok és népszerű slágerek is – hangsúlyozta Kiss B. Atilla.

Nemlaha György művészeti és zenei író, Fényes Szabolcs barátja emlékeztetett arra, hogy a zeneszerző vezette be azt az újítást, hogy az operettben a szerepeket valódi színészek játsszák. Nála Latabár Kálmán, Kiss Manyi, Bilicsi Tivadar, Szeleczky Zita léptek színpadra – hangsúlyozta. Mint mondta, Fényes Szabolcs színházi ember volt, igazgató, koreográfus és énekmester.

Fényes Szabolcs szobrát a nevét viselő alapítvány kezdeményezésére állította a teátrum. Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész Fényes Szabolcs (1912–1986) zeneszerzőt, egykori színiigazgatót, tulajdonost ábrázoló szobra a teátrum emeleti nézőtéri folyosóján kapott helyet.

KÁLMÁN Imre; FÉNYES Szabolcs
Kálmán Imre zeneszerző személyes tárgyai a Budapesti Operettszínház centenáriumi kiállításán. Fotó: Szigetváry Zsolt

A szoboravatás után megnyílt az Ámor, mámor, melódia – 100 év – 100 név 100 képen – százképpen című fotókiállítás, amely egykori legendás előadások pillanataiból mutat be válogatást. A tárlat a Csárdáskirálynő, Marica grófnő, A mosoly országa, Mágnás Miska, János vitéz, Mária főhadnagy, La Mancha lovagja és a Hegedűs a háztetőn musicalek előadásait idézi meg. A felvételeken Honthy Hanna látható a Maya 1931-es bemutatóján, feltűnik Feleki Kamill a Kellér Dezső és Békeffy István által átdolgozott Csárdáskirálynőben. Latinovits Zoltán is megjelenik A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak című előadásból, valamint My Fair Lady, a West Side Story musicalek, de régi és új jelmezek is kísérik a kiállítást.

 

Borítókép: Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész és Kiss B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója felavatja Fényes Szabolcs egykori színiigazgató, zeneszerző szobrát a Budapesti Operettszínház centenáriumi kiállításának megnyitóján (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.