A december nyolcadika óta nyitva tartó kiállításon az elmúlt ásatási szezonban a főváros területéről előkerült legérdekesebb középkori tárgyakat mutatja be a múzeum. A dolognak van egy nagyon kényelmesen követhető, logikus ritmusa, hiszen ilyen tárlatra immár hetedik alkalommal kerülhetett sor,
a Budapest múltja iránt érdeklődő laikus és szakmai közönség tehát évről évre áttekintést kaphat az elmúlt esztendő régészeti eredményeiről.
Idén, bár a főváros területén több ásatás is volt, öt érdekes helyszín leleteit válogatta össze a kiállítás kurátora, Terei György régész, muzeológus, a BTM középkori főosztályának vezetője és a kurátorasszisztens, Mézes Dorottya muzeológus gyakornok, aki egyben a tárlat látványtervezője is volt.
A legérdekesebb helyszín, amióta csak feltárásokat végeznek Budapesten, idén is a budai vár volt, ahol számos területet kutattak át a régészek. A Honvéd Főparancsnokság és a József főhercegi palota újjáépítéséhez, valamint a várfalak rekonstrukciójához kapcsolódó ásatások számos új tárgyat hoztak felszínre. Innen most jobbára kerámiatárgyak kerültek elő, köztük meglepően jó állapotban lévő cserépedények, tetszetős konyhai eszközök, tárolóedények.
Látványos leletre bukkant a Lánchíd felújításával kapcsolatos búvárrégészeti kutatás, amelynek során rengeteg tárgy került elő, igaz ezek között kevés régészeti korú lelet akadt. Viszont
felhoztak a Duna mélyéről egy százötven kilós török kori ágyúgolyót, amelyet talán éppen Buda 1686-os ostromakor lőttek a várra.
Ugyancsak bemutatja a kiállítás, mi minden került elő a Margit körút külső oldalán egy, a bronzkortól a török korig használt terület feltárása során. Nagy izgalmakra nem adnak okot ezek a leletek, de egyebek mellett az is kiderül, milyen gondos szeretettel temették el halottaikat a régiek, és miféle tárgyak kísérték a hétköznapokban az élőket.