időjárás 1°C Rómeó , Tódor 2023. február 7.
logo
A Bánk bán operafilm digitálisan felújított változata debütált a kultúra napján

Hazám, hazám, te mindenem

Bényei Adrienn
2023.01.24. 06:20
Hazám, hazám, te mindenem

A magyar kultúra napján vetítették Káel Csaba nemrég digitálisan felújított, díjnyertes Bánk bán című operafilmjét az Opera Eiffel Műhelyházának Bánffy termében. A világhírű magyar művészek közreműködésével készült film felújítása 4K felbontásban, az elérhető alkotók bevonásával készült a Nemzeti Filmintézetben. A vetítést megelőzően kerekasztal-beszélgetésen vett részt Káel Csaba, a film rendezője és Pál Tamás karmester, művészeti vezető, akik Ókovács Szilveszter kérdéseire válaszolva emlékeztek a több mint húsz évvel ezelőtti forgatásra, a film megjelenésére és fogadtatására. A közönség nagy örömére néhány szereplő és a film további munkatársai is ellátogattak a díszbemutatóra.

Erkel Ferenc Katona József drámája nyomán Egressy Béni librettójára komponált és 1861-ben bemutatott nemzeti operája nem csupán a zeneszerző életművének egyik kiemelkedő alkotása, hanem a magyar operajátszás egyik sarokpillérének tekinthető alapműve. 

Káel Csaba operafilmjében Erkel Ferenc dalművének Nádasdy Kálmán-féle feldolgozását vette alapul. Dráma- és színháztörténetünk, operairodalmunk egyik jelentős darabjának filmes feldolgozását 2002-ben, az ezeréves magyar államisághoz kapcsolódó ünnepségsorozat részeként mutatták be, melyet a hazai forgalmazást követően világszerte megcsodálhattak az operakedvelők.

 Nemzetközi sikert aratott: a világ legjelentősebb operatőri seregszemléjén, a lódzi Camerimage filmfesztiválon a legjobb operaadaptációnak járó díjjal ismertek el. Káel Csaba alkotótársa a legendás, iskolateremtő operatőr, az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos volt.

A XIII. századi történet helyszínét, II. Endre király palotáját Jákon, Ócsán, Esztergomban, Visegrádon, Bélapátfalván és Budapesten vették fel. A produkció a romantikus operát a XIX. századi historikus festészetre emlékeztető képi beállításokkal, gazdag jelmez- és díszlettárral idézi meg. A film erőteljes vizuális megjelenítéssel ábrázolja a lovagkori királyi udvart és az azon kívül zajló eseményeket, amely segít a cselekmény megértésében is. 

A film korának legkiválóbb szereposztásával valósult meg: a címszerepet Kiss-B. Atilla, Gertrúdot Marton Éva, Melindát Rost Andrea alakította. Tiborc alakjában Miller Lajos, II. Endreként Kovács Kolos, Ottóként Gulyás Dénes, Petur bánként Sólyom-Nagy Sándor, Sólom mesterként Asztalos Bence jelenik meg, Biberachot Réti Attila formálja meg. Az előadás zenei anyagát a Magyar Millennium zenekar és a Nemzeti Énekkar művészei Pál Tamás vezényletével rögzítették. 

A kerekasztal-beszélgetésen Káel Csaba megosztotta a közönséggel Zsigmond Vilmoshoz fűződő emlékeit. 

Zsigmond Vilmos 1956-ban hagyta el Magyarországot. Káel Csaba elmondta, hogy amikor befejezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1990-ben, Zsigmond Vilmos készített egy magyar–izraeli–amerikai koprodukciós filmet, A tékozló apát és őt választotta ki első asszisztensnek. Aztán 2000-ben, amikor felhívta és megkérte, hogy legyen a Bánk bán operafilm operatőre, az ő rekedtes, egyéni hangján azonnal elkezdte énekelni a „Hazám, hazám”-at a telefonba. Elvállalta a munkát és ekkor, 71 évesen dolgozott először magyar nagyjátékfilmben. Káel Csaba arról is beszélt, hogy rendkívül szereti az operafilmeket. Nagy hatással volt rá a 80-as években készült Carmen és Losey Don Giovannija, Zeffirelli rendezésében az Otello. Mint mondta, ennek a műfajnak a nemzetközi filmvilágban is a 80-as években volt a reneszánsza, azután eléggé visszaesett. Ez nem véletlen, mivel ezek a filmek nagy költségvetésűek, és elsősorban az operakedvelőknek szólnak.

A kép felújításában Regéczy Viola fénymegadó és Lajos Tamás vett részt, a Dolby Digital hang digitalizálását és felújítását pedig Oláh Ottó hangmérnök közreműködésével végezték el a Filmarchívum és Filmlabor munkatársai.

Borítókép: jelenet a filmből (Fotó: NFI)

Nem babra megy a játék

Hogyan találkozik egymással egy színdarabban Shakespeare Hamlet című műve, Lear királya és Katona József Bánk bánja?

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.