313-ban Licinius császár is aláírta az elvben vallásszabadságot hirdető milánói ediktumot, de 320-ban ismét üldözte a keresztényeket. Eljutott-e az ediktum hatása a mai Ankarától még jóval keletebbre fekvő, akkoriban főleg örmények lakta Szebaszte (ma Sivas) városába, vagy csak a helytartó látta előre a 320 táján újra kitörő üldözést? Mindegy, Agricola helytartó alatt az üldözés folyamatos volt. Ettől tartva Balázs örmény orvos, amikor püspökké választották – az életrajzírók szerint a Szentlélek sugallatára, illetve a hívek kérésére –, egy barlangból igazgatta egyházmegyéjét. Biztonságáról vadállatok gondoskodtak. Úgy vélem, nem a munka elől, hanem a munka folytathatósága érdekében menekült. Ám amikor Agricola emberei 316-ban megtalálták, nem állt ellen: eddig a munkát, ezután a kínzásokat vállalta.
Ahhoz, hogy szentként tiszteljük őt, nincs szükség csodákra: vértanú volt. Mégis számos csoda fűződik nevéhez. Az egyik éppen a kivégzéséhez. Vízbe fojtásra ítélték.
Balázs ekkor odament a tóhoz, a bámészkodók meglepetésére megáldotta a vizet, majd a vízen át besétált a tó közepébe, és felszólította a pogányokat, hogy a maguk isteneit segítségül hívva kövessék őt.
Vagy 36 vállalkozó megtette, mind a tóba fulladtak. Kételkedem e történet valódiságában. Sem Isten irgalmához nem illik, hogy tömegesen öljön, sem az ókori emberről nem tételezem fel, hogy Balázs püspök vallásának ilyen látványos igazolása ne hatott volna rájuk. A püspök már az első elmerült embert kimentette volna, és az egész sokaság megkeresztelkedik. Nem így történt: Balázs püspököt lefejezték.
De közel két évezred távlatából ne találgassuk a múltat. Feleljünk őszintén: ha az egyház, a plébánia valamilyen munkára hív, készek vagyunk-e rá? Balázs elfogadta a püspöki szolgálatot. Ellenséges környezetben megtaláljuk-e azt a pontot, amíg nem hozunk felesleges áldozatot, és azt is, amikor már nem szabad megbújni? Napjainkban nagy erők próbálják a kereszténységet láthatatlanná tenni. Harcolunk-e, ezzel mit sem nem törődve, a szólás, a lelkiismeret és a vallás szabadságáért, ami mindenkit, tehát minket is megillett? Szent Balázs szenvedésének és vértanúságának példája vezesse döntéseinket! Végül néhány gondolat a 14 segítő szentről, akik közé ő is tartozik. Érdekes, hogy a litániájuk mindegyiküknél megemlíti, hogy miben lehet közbenjárásukra számítani, az emberek mégis együttesen fordultak hozzájuk. Babonaságnak tartanám, ha előírnák, hogy például Szent Balázstól csak torokbaj esetén vagy Szent Borbálától csak a betegek szentségére várva kérhetünk segítséget. A kérő ima két főszereplője az Úristen, akihez fordulunk, és az ember, aki könyörög. A segítő szent mellékszereplő. Szent Balázsnak a balázsolás révén saját kultusza alakult ki, ám ne feledjük, hogy ő is része a „csapatnak”.
Borítókép: Szent Balázs (Fotó: Wikipédia)
