Ugron Zsolna írónő köszöntőjében arról beszélt, a színházi előadás úgy jött létre, hogy a Kertész Imre Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kilenc zenészt, zenekart, illetve előadóművészt kért fel arra, hogy Petőfi Sándor egy-egy versét megzenésítse és a saját művészi eszközeivel újraértelmezze és kicsit közelebb hozza mindezt a fiatalokhoz, elsősorban a középiskolásokhoz.
Schmidt Mária történész elmondta, a Kertész Imre Intézetben olyan életművekkel foglalkoznak, amelyeknek a szabadság állt a középpontjában. Petőfi pedig a szabadság költője, a szabadság elkötelezettje volt, ezért került sor a róla szóló zenés előadásra az intézetben. A történész kiemelte, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány által 2009-ben alapított Petőfi-díj mottójául azt választották, hogy a közös jó a szabadság.
Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy
Petőfi közös ügy, az, hogy méltóképpen emlékezzünk rá, az is közös ügy, továbbá, hogy az újabb generációk is megértsék Petőfi üzenetét, az is közös ügy. A Petőfi 200 keretén belül készült Szabadság, szerelem Petőfi verseinek újragondolása.
Schmidt Mária arról is beszélt, hogy a Kossuth-díjas Káel Csaba filmrendező az ő felkérésére készítette el a főként középiskolásoknak szóló produkciót.
Demeter Szilárd író, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója köszöntőjében kijelentette:
Petőfi számunkra egy rocksztár, vagy influencer. Majd arról beszélt, hogy a költő hét év alatt vált világirodalmi nagysággá. Olyan korszakban lépett Petőfi fel, amikor a magyar nemzet ráébredt arra, hogy kihalhat. Ennek első jele az 1831-es kolerajárvány volt, amely 200 ezer magyar halálos áldozatot követelt. Petőfi 1844 körül döntötte el, hogy nem színész, hanem költő lesz.
Ez az az időszak, amikor megírja a Szabadság, szerelem! című versét.
„Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet."
Demeter Szilárd hozzáfűzte:
a vers alapján a szerelemben megélt életet áldozná fel a szabadságért Petőfi, ami számára a világszabadság, tehát nem a szűkebb értelemben vett nemzeti szabadság. Petőfi imádta a francia felvilágosodást, azzal tapétázta ki a lakását, mert ő a világszabadságért írt verset, majd mégis elment meghalni a magyar szabadságért. Ez arra világít rá, hogy számára a magyar szabadság és a világszabadság nem volt kizáró ok, és ez az amit ma elfelejtettünk...
A PIM főigazgatója végezetül kijelentette, hogy a Petőfi bicentenárium alatt vissza kell építeni a közös kulturális kódokat.
A Petőfi-versmegzenésítések klipjei
Az Aurevoir Petőfi Sándor: Ki vagyok én? nem mondom meg... című versét zenésítette meg. A zenekar szerint minden kornak megvan a maga Petőfije és nagyon kellenek az újabbak, akik az elnyomó hatalmakkal szemben szót emelnek, ha kell, az életüket is áldozzák. Az Aurevoir izgalmas feldolgozásában a népzenei elemeket keményebb rockzenével, néha már screamo-ba hajló jellegzetességekkel ötvözte.
Dánielfy Gergő nem egyszerűen megzenésíteni, megszemélyesíteni is szerette volna Petőfi Sándor: Nem ért engem a világ című versét, amely bevallása szerint mélyen megérintette. A dalhoz készített klip alapgondolatát Munkácsy Mihály Ecce homo című festménye adta, amelyet egy modern élőképbe helyeztek át, erős párhuzamot jelezve Petőfi és Krisztus „megnemértettségével". A dalban a kicsit tört, de ugyanakkor egyszerű ütem nagyon eredeti módon ellenpontozza a nagyívű, kórusszerű vokál.
Ember Márkot Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger... című versének lüktetése ragadta meg. Megzenésítésének eredménye pedig egy vonósokkal megtámogatott, drámai hatásokat sem nélkülöző rockballada lett. A dalhoz készült klipben absztrakt módon fogalmazták meg a szabadság utáni vágyat: a tánc egyszerre komoly és cinikus, a tér látszólag arisztokrata közege valójában csak egy díszlet, érzékeltetve a disszonanciát a nép és a tenger között.
Trap kapitány és a THA SHUDRAS Petőfi Sándor közismert Szeptember végén című versét zenésítette meg. A feldolgozás hangszerelésében egyaránt jelen vannak a trap-ből ismert ritmusok és brácsafutamok formájában népzenei témák is, ahogyan a zenekarra jellemző effektezett ének is.
Petőfi Sándor: 1848 című versét egy refrénnel egészítette ki a The Biebers a költemény megzenésítésekor. Bár a zenekar korábban csak egy alkalommal foglalkozott versfeldolgozással, az 1848 zenei alapja gyorsan összeállt. A dal a '80-as éveket idéző szintitémáival, izgalmas vokálharmóniáival és szuggesztív ritmusszekciójával nagyon egyedi összképet alkot.
Sena Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet... című versét olvasva egy drill-inspirálta hiphop-feldolgozásban értelmezte újra a költeményt. A jelenleg Ghánában koncertező előadó szerint elgondolkodtató, hogy az a XIX. századi magyar valóság, amelyben Petőfit a verset írta, mennyire rezonál a 21. század eseményeire. A még készülő klipben is ezt a párhuzamot mutatják majd be.
A dalokból válogatáslemez is készül, amely március 15-én jelenik meg digitális terjesztésben a Kertész Imre Intézet gondozásában.
A Szabadság, szerelem – Petőfi 200 című darab ősbemutatójára pedig március 15-én, 15 órától kerül sor a Hagyományok Házában. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött, azt a [email protected] e-mail címen lehet majd megtenni. Bárki regisztrálhat, tehát nem csupán diákok.
A műsorban a narrátorok szerepét Eszenyi Enikő Kossuth- és Jászai-Mari-díjas/Katona Kinga, illetve Berecz István/Szabó Sebestyén László Junior Príma-díjas, Petőfi Sándor szerepét Koltai-Nagy Balázs Junior Príma-díjas/Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színművészek játsszák.
A „Petőfi 200 – Közös jó a szabadság" programsorozatot a Nemzeti Kulturális Alap – Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium támogatta.
Az eredeti, teljes cikk Demeter Szilárd: Petőfi számunkra egy rocksztár, vagy influencer címen az Origo oldalán érhető el.
