Ugron Zsolna írónő köszöntőjében arról beszélt, a színházi előadás úgy jött létre, hogy a Kertész Imre Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kilenc zenészt, zenekart, illetve előadóművészt kért fel arra, hogy Petőfi Sándor egy-egy versét megzenésítse és a saját művészi eszközeivel újraértelmezze és kicsit közelebb hozza mindezt a fiatalokhoz, elsősorban a középiskolásokhoz.
Schmidt Mária történész elmondta, a Kertész Imre Intézetben olyan életművekkel foglalkoznak, amelyeknek a szabadság állt a középpontjában. Petőfi pedig a szabadság költője, a szabadság elkötelezettje volt, ezért került sor a róla szóló zenés előadásra az intézetben. A történész kiemelte, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány által 2009-ben alapított Petőfi-díj mottójául azt választották, hogy a közös jó a szabadság.
Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy
Petőfi közös ügy, az, hogy méltóképpen emlékezzünk rá, az is közös ügy, továbbá, hogy az újabb generációk is megértsék Petőfi üzenetét, az is közös ügy. A Petőfi 200 keretén belül készült Szabadság, szerelem Petőfi verseinek újragondolása.
Schmidt Mária arról is beszélt, hogy a Kossuth-díjas Káel Csaba filmrendező az ő felkérésére készítette el a főként középiskolásoknak szóló produkciót.
Demeter Szilárd író, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója köszöntőjében kijelentette:
Petőfi számunkra egy rocksztár, vagy influencer. Majd arról beszélt, hogy a költő hét év alatt vált világirodalmi nagysággá. Olyan korszakban lépett Petőfi fel, amikor a magyar nemzet ráébredt arra, hogy kihalhat. Ennek első jele az 1831-es kolerajárvány volt, amely 200 ezer magyar halálos áldozatot követelt. Petőfi 1844 körül döntötte el, hogy nem színész, hanem költő lesz.
Ez az az időszak, amikor megírja a Szabadság, szerelem! című versét.
„Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet."
Demeter Szilárd hozzáfűzte:
a vers alapján a szerelemben megélt életet áldozná fel a szabadságért Petőfi, ami számára a világszabadság, tehát nem a szűkebb értelemben vett nemzeti szabadság. Petőfi imádta a francia felvilágosodást, azzal tapétázta ki a lakását, mert ő a világszabadságért írt verset, majd mégis elment meghalni a magyar szabadságért. Ez arra világít rá, hogy számára a magyar szabadság és a világszabadság nem volt kizáró ok, és ez az amit ma elfelejtettünk...
A PIM főigazgatója végezetül kijelentette, hogy a Petőfi bicentenárium alatt vissza kell építeni a közös kulturális kódokat.
A Petőfi-versmegzenésítések klipjei
Az Aurevoir Petőfi Sándor: Ki vagyok én? nem mondom meg... című versét zenésítette meg. A zenekar szerint minden kornak megvan a maga Petőfije és nagyon kellenek az újabbak, akik az elnyomó hatalmakkal szemben szót emelnek, ha kell, az életüket is áldozzák. Az Aurevoir izgalmas feldolgozásában a népzenei elemeket keményebb rockzenével, néha már screamo-ba hajló jellegzetességekkel ötvözte.