A nagy presztízsű rotterdami fesztivál évről évre radikális, tabudöntő filmkészítők és vizuális művészek inspiráló munkásságát állítja reflektorfénybe. Az idén 53. alkalommal megrendezett, február 5-ig tartó fesztivál egyik kiemelt témája a közelmúltban a 85. születésnapját ünneplő, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar játék- és dokumentumfilm-rendező, Elek Judit fél évszázadon átívelő munkássága.
A Focus program remek alkalmat nyújt számunkra, hogy olyan filmkészítők munkáját ünnepelhessük, akik nem mindig kapták meg azt a figyelmet, amelyet érdemelnének. Mint mindig, elkötelezettek vagyunk a rendhagyó témák figyelemmel kísérése mellett, legyen szó a hetvenes évek vidéki Magyarországát ábrázoló dokumentumfilmről, kiterjesztett moziró, vagy vad, szabadszellemű japán animéről. A váratlan mindig fényesen tündököl a rotterdami fesztiválon
– mondta a válogatásról Vanja Kaludjercic, a fesztivál igazgatója.
Elek Judit pályája megérdemli, hogy újra reflektorfénybe kerüljön – olvashatjuk a fesztivál honlapján. A Svenk adásában megszólaló Fazekas Eszter, Nemzeti Filmintézet filmfelújítási menedzsere hozzáteszi: egész életműve abszolút nonkonformista, mindig mást csinál, mint kortársai és mindig nagyon mélyet mutat meg.
Fazekas Eszter úgy fogalmaz:
Elek Judit a az egyik legnagyobb magyar filmrendezőnő, a magyar modernizmusnak és megújuló dokumentarista szemléletnek kiemelkedő alkotója volt.
Hozzáteszi, a hatvanas években meginduló szociológiai kutatások frissebbé tették a magyar filmeket, ugyanakkor a kameratechnika is megváltozott, új filmes módszerek jelentek meg, például a játékfilmekbe építettek be dokumentumfilmes elemeket.
A programban szerepel az 1980-as Majd holnap, amely élesen és kíméletlenül ábrázolja a haldokló kapcsolatokat; a Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében című 1981-es szarkasztikus történelmi allegória; valamint a holokauszt emlékezetének egyik alapműve, a Mondani a mondhatatlant: Elie Wiesel üzenete című dokumentumfilm 1996-ból, de bemutatják azt a kilenc filmet is, amelyet a Nemzeti Filmintézet restaurált és biztosít a fesztiválnak: Találkozás, 1963, Kastélyok lakói, 1966, Meddig él az ember, 1967, Sziget a szárazföldön, 1969, Istenmezején, 1972-73, Egyszerű történet, 1975, Majd holnap, 1980, Mária-nap, 1983, Tutajosok, 1989.
Fazekas Eszter a Svenk adásában arra hívja föl a figyelmet, hogy Elek Juditnak az volt a ars poeticája, hogy az emberi lélek mélységét és az emberek kiszolgáltatottságát megmutassa. Minden filmje erről szólt.
A rendező jelen lesz a rotterdami rendezvényen, hogy ismertesse és dedikálja a munkásságáról szóló kiadványt, amely a rotterdami fesztivál megbízásából készült.
Borítókép: Jelenet a Tutajosok forgatásáról (Fotó: NFI Filmarchívum)
