Lengyel András képzőművész univerzumában minden műtárggyá válik

Az emberiség tudományos és vallási indíttatástól évezredek óta fürkészi az égboltot. Lengyel András életfelfogásában és munkájában e szemlélődés vált alapvető magatartássá. A hetvenes évek óta „gyűjti” a felhőket, a maga módján ő is kapcsolatot teremt a megfogható és megfoghatatlan között a képzőművészet eszközeivel. A Ludwig Múzeum …minden fent van a felhőben… című kiállításán a kurátor, Üveges Krisztina művészettörténész tartott tárlatvezetést.

20230201 budapest ludwig muzeum Lengyel András …minden fent van a felhőben… című kiállítása havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

A művész saját univerzuma

Lengyel András gondolkodására jellemző, hogy mindent összefüggésbe tud hozni mindennel, mert saját univerzumot épített fel. Már korai munkáin megjelentek állandó motívumai, mint a háromszög, amit szent háromszögként – tudniillik számos vallásban feltűnik, így a kereszténységben Isten szemeként – a leghétköznapibb tárgyakkal hozott kapcsoltba.

A zebegényi művésztelepen társai a porba írva hagytak számára üzenetet, ekkor gondolkodott el azon, miért bámuljuk mindig a földet, forduljunk az ég felé. Ekkortól műveivel azt a hatást igyekszik elérni, hogy a szemlélő nézzen fel, nyíljon meg a tudata, a szíve-lelke. E szellemiség miatt van többletjelentése az egyik fő falon látható vöröscsillagnak és horogkeresztnek, ugyanis esetében a csillag a népek kultúráját összekapcsoló kristály, a másik jelkép pedig a szvasztika, az emberi történelem egyik legősibb jelképe.

A kiállítás május 28-ig látogatható.

Borítókép: Jelenet a kiáőllításból (Fotó: Havran Zoltán)