Szabó Viktor, a Nemzeti Örökség Intézetének történész-idegenvezetője vezette a sétát. Érdekes előadásait versrészletekkel színesítette, olykor képekkel illusztrálta a Fiumei úti sírkertben. Először mondott néhány szót a sírkert történetéről: a Kerepesi úton lévő temetőt 1849-ben nyitották meg, akkor még köztemetőként. Az első ide temetett hírességek egyike Vörösmarty Mihály volt 1855-ben, az ő sírhelye adott rangot a sírkertnek. A temető értékét a benne nyugvó nagyságok mellett a XIX. század második felének és a századfordulónak művészeti szempontból is különösen igényes sírkövei, szobrai, családi mauzóleumai és síremlékei is növelik. A sírkert negyven különböző ingyenes tematikus sétán fedezhető fel, melyekről a honlapjukon lehet tájékozódni.
Nagy szerelmek nyomában
Sétánk során most szerelmespárok és nagy szerelmek nyomába eredtünk. Arany János és felesége, Ercsey Julianna sírját látogattuk meg először, akik boldog házasságban éltek, és nehézségeik ellenére is kitartottak egymás mellett. Majd Vörösmarty Mihály sírjánál kiderült, hogyan epekedett Vörösmarty a 25 évvel fiatalabb Csajághy Laura után, hiszen Laura inkább tisztelte a költőt, semmint vonzódott hozzá. Viszont élete végéig viselte az özvegyi fátylat, hű maradt férje emlékéhez. A Munkásmozgalmi Panteonnál Szántó Judit sírjánál álltunk meg, aki József Attila élettársa volt. Szabó Viktor megfogalmazása szerint az egyetlen nő, akivel egy háztartásban élt, de vad lángolás sosem volt a kapcsolatukban. Szakításuk után is figyelt rá Judit, és halála után gondozta a költő irodalmi hagyatékát.