Tudós ember volt Boldog Meszlényi Zoltán, egyházjogász, aki pár hónapig szolgált csak plébánián, majd élete végéig az esztergomi prímási udvarban dolgozott. Csernoch János, Serédi Jusztinián és Mindszenty József munkatársa volt. 1937-ben püspökké szentelték, jelmondata: Bizalommal és hűséggel.

Boldog Meszlényi Zoltán valóban vértanú?
Serédi Jusztinián 1927-ben Rómában vette át a bíborosi kinevezését. Az ünnepélyes eseményen számos előkelőség is részt vett, akiket, közöttük Batthyány-Strattmann László herceget és sokan másokat egy pápai szertartásmester és Meszlényi Zoltán érseki titkár fogadott. Ki hitte volna, hogy ez egyben két jövendő magyar boldog: egy hitvalló és egy vértanú találkozása is? Nem könnyű felismerni a szemünk előtt lévő nagyságot és a szentséget. Akkor a figyelem nem rájuk, hanem az új bíborosra szegeződött, aki bár már hercegprímás volt, egyszerű bencés reverendában fogadta a bíbort, és Isten kegyelmének köszönte, hogy 14 gyermekes szegény családból származva erre a méltóságra jutott.
Valóban vértanú Boldog Meszlényi Zoltán? Persze hogy az, hiszen durván vallásellenes politikai erők jogtalanul és kegyetlenül bántak vele. Bár nem volt kivégzés, a bánásmód elég volt az elpusztításához.
Tudta, hogy mit vállalt, amikor az egyházmegye élére állt: „vannak helyzetek, amelyekben a felelősséget nem vállalni: jellemtelenség”.
Azért küldték a halálba, mert a kommunista hatalom saját bábfiguráját akarta látni az egyházmegye élén, s a feladatra kijelölt Beresztóczy Miklóst feszítette az érvényesülés és a hatalom vágya, ezért Meszlényi halálba kergetését is vállalta.
Van tehát egy boldoggá avatott vértanúnk (ünnepe március 4-e), akit akkor avathatnak szentté, ha hatékony közbenjárását újabb csodák igazolják. Ezek pedig csak akkor fognak bekövetkezni, ha Boldog Meszlényi Zoltánt egyre többen tisztelik, ha lesznek, akik gondjaikat, bajaikat rábízzák.
Az előkészülés idején bejárta a Kárpát-medencét
A szentség hírében meghalt Ozsvári Csaba ötvösművész nagyszerű alkotása, a Missziós kereszt az eucharisztikus kongresszus jelképe lett. Az előkészülés idején bejárta a Kárpát-medencét. Ezen a kereszten a Szent Kereszt egy feltételezett darabja körül régiónkhoz kötődő szentek és boldogok ereklyéi vannak. Közöttük Boldog Meszlényi Zoltáné is.