Előkerült a tiszaeszlári vizsgálóbíró emlékirata

Könyvritkaságok mellett betiltott kötetek is szerepelnek az Antikvárium.hu ma este nyolckor záródó 20. online könyvaukcióján.

A tiszaeszlári bűnper címmel 1944-ben jelentek meg újra Bary József vizsgálóbíró emlékiratai. Igazi keményvonalas antiszemita leírása az 1882–1883 között Tiszaeszláron, majd Nyíregyházán lezajlott pernek és az ahhoz kapcsolódó politikai és közéleti vitáknak – nem véletlenül szerepelt tehát a kötet a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I–IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek hivatalos listáján. A vád szerint a tiszaeszlári zsidókat egy keresztény lány, Solymosi Eszter meggyilkolásával gyanúsították meg. Az eset Európa-szerte nagy figyelmet keltett. Az ügy folyamán a Nyíregyházi Királyi Törvényszék elnöke Kornis Ferenc, a vizsgálóbíró Bary József volt. Az alperesek védelmét Eötvös Károly és védőtársai vállalták magukra, a per végül a vádlottak felmentésével végződött.

Bary József, a tizsaeszlári vérvád vizsgálóbírója számára küldött 10 névjegykártya

„Magyarországon, egy emberöltőn át, ha e szót valaki véletlenül kimondta, mindenkinek – aki azt akarta, hogy felvilágosodott, művelt embernek tartsák ~ kötelessége volt pirulva és szégyenkezve másra terelni a szót, s a tiszaeszlári perről, mint a magyarság nagy szégyenéről hallgatni, és másokra is hallgatást parancsolni. Nemcsak elfogult antiszemitának kiáltották ki, hanem egyenesen tudatlannak, elmaradottnak bélyegeztek meg mindenkit, aki nem osztotta a véleményt, hogy az a puszta tény, hogy a tiszaeszlári bűnper megindulhatott, a XIX. század szégyene, s ezt a szégyenfoltot minden magyar hazafinak kötelessége elrejteni, eltakarni. […] Az ország politikai és gazdasági életében óriási szellemi és pénzhatalmával az utolsó évtizedek alatt nagy súlyra és jelentőségre emelkedett zsidóság óhajára és érdekében történt ez így.”

Bary József fent idézett megállapítása szerint neki a „sakter védő" Eötvös Károly és Krúdy Gyula meseköltészetével és a korabeli zsidó felekezeti sajtó történelemhamisításával kellett szembeszállnia – 600 oldalas könyve tulajdonképpen Eötvös művére adott válasz.

Bary József, a nyomozást levezető vizsgálóbíró a nyíregyházi törvényszék aljegyzőjeként 24 évesen lett vizsgálóbíró a tiszaeszlári perben. Később vidéki városokban dolgozott 1900-tól ítélőtáblai bíró, után pedig haláláig több éven keresztül törvényszéki elnök volt. 1914-ben megkapta a kúriai bíró címet, de könyve végül csak halála után jelent meg. Ugyanabból a hagyatékból került elő Bary Józsefhez köthető 180 névjegykártyából és gratuláló levelekből álló gyűjtemény, amit kúriai bíróvá való kinevezése alkalmából kapott.

Harctéri napló

Nem tiltólistás, de hasonlóan érdekes egy soha nem publikált első világháborús visszaemlékezés: Dr. Gergely Jenő harctéri naplója 1916–1918. A napló 1916. április. 5-e és 1920. április 20-a közötti időszakból tartalmaz részletes bejegyzéseket, főként az Isonzó és az olasz front eseményeiből – méghozzá számos fekete-fehér és egy színes beragasztott képpel, egy fekete-fehér térképvázlattal, ami az Isonzo alsó folyásánál lévő csatatereket ábrázolja.

Egy részlet a könyvből: „Monte Sabotino, 1916. IV. 5-én. Sohase jó utólag megemlékezést, impressziót leirni. Még a jó megjegyzők leirásaiból is hiányzik az első meglátás üdesége, a perc hangulata. Most mikor azt akarnám leirni, milyen körülmények között jöttünk el a Bocchéból, milyen érzés és hangulatvilágban, nem tudom kirekeszteni magamból azt a megnyugtató érzést, hogy jó fedezékben, sziklába vájt »cavernában«, asztal mellett, villanylámpa fényénél, tintával irhatom a sorokat és az asztalra teritőül helyezett újságlapról rémesen integetnek felém a nagy betük: nagy csaták a görzi hidfőnél, heves ágyuharc mindkét részről stb. Hiába nem olyan fekete az ördög, mint amilyenre festik. Ezt azonban nem hittem előre s ami az iráskor a fő, megnyugtató érzésvilággal nem tudom majd pontosan lerögziteni egy nyugtalan kedélyvilág érzéseit.”

Székelyföld leírása

155 éve jelent meg Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyve. A három kötetből álló mű 1868-71-ben jelent meg Pesten – az első kötet tehát 1868-ban. A folytatás nagyjából évente követte – de változatlanul fekete-fehér fametszetekkel és számos, szövegközi képpel. A mű felbukkanása rendkívül ritka, ezért nem véletlen, hogy már most nagy az érdeklődés iránta az Antikvárium.hu aktuális online árverésén.

Borítókép: Orbán Balázs: Székelyföld leírása (Forrás: Antikvárium.hu)