Yancha dzsesszzongora-tanítási módszere mobil applikáción

Nagy János Yancha kidolgozott egy dzsesszzongora-tanulást segítő mobilapplikációt. Második, zeneszerző diplomájának szakdolgozati témája volt a dzsessz tanítása, amelynek alapján írt tankönyvet és alapfokú művészeti oktatási tantervet is. Nem tudom, hogy a gének vagy a pedagógiai ráhatás miatt-e, mindenesetre mindhárom fia zenész: Ábel zongorázik és gitározik, Milán basszusgitározik, Sámuel pedig zongorázik és tekerőzik. A muzsikus elárulta: valóban tanította gyermekeit, ám nem az applikációval.

Nagy Jánoa Yancha jazz zongorista Fotó: Teknos

– Haladva a világgal, elhatároztam egy applikáció elkészítését, ami azután a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg – magyarázta Nagy János Yancha, hozzáfűzve: az app Mark Levine Jazz Piano Book című szakkönyvéhez hasonló, ám más a felépítése, illetve lényegesen kevesebb elméletet tartalmaz. Mint mondta, a minimális, nélkülözhetetlen elméleti tudásanyag itt a legrövidebb utat kínálja a zenei gondolkodás megszerzéséhez. Szakcsi Lakatos Béla az ajánlójában ki is emeli, mennyire gyakorlatias ez az iskola.

Nagy János Yancha dzsesszzongora-oktató applikációt dolgozott ki (Fotó: Teknős Miklós)

Az első fejezetekben találni az elméletet, majd rögtön a modális skálák világába toppanunk. Ezeket másként diatonikus vagy hétfokú hangsornak nevezzük, amikor is a hét hang mindegyikéről indul egy skála, ezek között ott a dúr (vagy ión, vagy dó) és a moll (eol, lá). A középkori és a barokk, valamint a népzenénket jellemezte a modális hangrend, a dzsesszben Miles Davis honosította meg.

Ha már applikáció, ha már Miles Davis, az app természetesen interaktív, s például a hivatkozott Miles Davis Kind of Blue albuma pillanatok alatt elérhető, s hallgatható a modális dzsessz. Vagy meghallgathatók a kottapéldák, az ajánlott darabok.

– Hosszú névsorba foglaltam, „Akiket ne felejts el meghallgatni” cím alatt a külföldi és magyar muzsikusokat. Méghozzá linkekkel, amelyek az adott zenész honlapjához, profiljához irányítanak  – mutatta a telefonján a muzsikus. 

Az applikáció a haladó szint tetejéig vezeti a zongoristákat. Miként Yancha fogalmazott: a Coltrane changes, a helyettesítő akkordok világába. Ezek jellemzői a distancia (hét helyett nyolc hangból álló) és alterált pentaton skálák (megváltoztatott hangközökkel, szűkítettek, bővítettek).

Úgy vélem, ennyi elég lesz a módszertanról és a tanításról. Térjünk át a zongorista muzsikusi létezésére, tudniillik számos (mondhatni: sok) zenekarban játszik a tanítás mellett. (Valószínűleg neki egy bővített skálához hasonlít a napja, amelyik nem huszonnégy órából áll, inkább huszonötből.)

Nemrégen jelent meg Lélekzet címmel Pozsár Eszter szaxofonos, fuvolistával közös lemeze, annak előtte a Nagy János Trió 50 című korongja látott napvilágot, amelyen a világsztár Mike Stern gitározik. Az European Mantrával a Yancha címet viselő albuma tavaly jött ki, illetve több Djabe-CD – amely zenekart tavaly nyárig erősítette. Ezek mellett ott a Free Style Chamber Orchestra, másként FSCO, a László Attila Fusion Circus, valamint a Markovics Dénes Sextet. S ha ez nem lenne elég: 

Most alakítottunk egy zenekart. Neve még nincs. Tagjai Szirtes Edina Mókus, Fábry Adonisz, Kéri Sámuel, Nagy Ádám 

– mondta a muzsikus.

Azért az együttesek magas száma, mert nem olyan sűrű a koncertélet, hogy bármelyik formáció kiütné a másikat. – Amikor tizenöt évesen elkezdtem dzsesszt tanulni, édesapám, aki vendéglátós zenész volt, azt mondta: ez teljesen halott pálya, pénzt nem lehet keresni vele. Ehhez képest engem nem ért csalódás – idézte fel Yancha. Ellenben a bárzongoristák kora véget ért. Sajnos.

– Nem érzem, hogy szűkült volna a tér, átrendeződött a dzsesszélet. Ráadásul tanárként rengeteg tehetséges fiatallal találkozom, akik reményt adnak, hogy nem fog elveszni a műfaj – fogalmazott Nagy János.

Megkérdeztem, vajon hány esztendős korban ébredt fel a dzsessz iránti érdeklődés növendékeiben. Átlagban tizenhat évesen, bár a dzsessz felnőttes műfaj, hangzott a válasz, majd a magyarázat: – Mert gondolkodni kell, nemcsak játék, de zenehallgatás közben is. No nem a zeneelméleten, sietett megnyugtatni, de nyitottnak kell lenni arra, hogy más történik, mint amit várunk.

– Az improvizáció viszont nem korhoz kötött, azt bármikor el lehet kezdeni, hogy a zenét mint nyelvet sajátítsák el a növendékek, megtanulva, hogy a muzsikálás több puszta reprodukciónál: alkotás. Ahogy beszélni, írni bármelyikünk képes megtanulni, úgy improvizálni szintén. Értelemszerűen nem lesz mindenkiből Dosztojevszkij. Illetve fontos még zenei anyanyelvünk, népzenénk ismerete – indokolta Yancha.

Ezért rendezik meg tizennegyedik éve budai világzenei és improvizációs táborukat nyaranta, ahol délelőtt népzenei foglalkozások zajlanak, majd az improvizációs kurzusok következnek, s természetesen bárki kipróbálhatja magát a dzsessz terén is.

Borítókép: Nagy János Yancha (Fotó: Teknős Miklós)