A diktatúra hagyatéka – Magyarország és a Szentszék viszonya 1945 után + podcast

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatói arra keresik a választ, hogyan működtek a pártállami diktatúra döntéshozói a mindennapi gyakorlatban. A Nyomozás a múltunk után – a diktatúra hagyatéka című podcastsorozat legújabb beszélgetése Magyarország és a Szentszék 1945 utáni kapcsolatába avatja be a hallgatót.

Fotó: Fortepan/045

A diktatúra működése – 1949 februárjában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a magyar főpapot Fotó: Fortepan/Album 045

Hogyan reagált a közvélemény a változásokra? A kor vissza-visszatérő szlogenjei XII. Piuszt politikai ellenfélként, a burzsoázia képviselőjeként, a nyugati kapitalista rendszer ügynökeként írják le. Az egypárti kormányzat azzal érvel, hogy a pápa a Magyar Katolikus Egyházon keresztül jogtalanul avatkozik be a magyar állam belügyeibe, a propaganda azt szajkózza, hogy a szentszéki kapcsolatok megszakításával az ország szuverenitását védik. A kialakult helyzetre friss szellemmel reagál XXIII. János pápa, aki az idők jeleként tekintett a nemzetközi politikai viszonyokra, és szokatlanul új válaszokat adott a felmerülő problémákra.

 Az 1962 és 1965 közötti II. vatikáni zsinat úgy fogalmazta újra a katolikus tanítást, hogy a korábbi, modern világgal szemben bizalmatlan, elhárító és elzárkózó magatartás helyett a párbeszédre kerüljön a hangsúly.

 A változások a katolikus egyházon belül is megmutatkoztak: a XIX. század végére megszilárduló, hierarchikus önfelfogást egy közösségibb és decentralizáltabb, a helyi viszonyokat sokkal inkább figyelembe vevő struktúra követi.

XXIII. János pápa. Fotó: Wikipedia

Ugyanekkor Kádár János érdeke is azt diktálja, hogy változtasson az egyházpolitikáján. Neki az 1956 utáni elszigeteltségből való kilépést jelenthette a közeledés, ez tehát az oka annak, hogy a szocialista kormány 1964-ben megállapodást köt a Szentszékkel, egyben elismeri, hogy a Katolikus Egyház egyetemes, így a Szentszéknek igenis van keresnivalója a magyar egyházi életben. 

A tárgyalások szellemisége a másik részről egyetlen mondatban megragadható: a Szentszék álláspontja szerint ahhoz, hogy a fogvatartottal beszélni lehessen, először a fogvatartóval kell szóba állni. 

A dialógus fenntartása a következő évtizedekben azt a célt szolgálta, hogy lehetőség szerint tágítsanak a Magyar Katolikus Egyház mozgásterén. A rendszerváltozás idején aztán felgyorsulnak az események, helyreáll a Szentszékkel a diplomáciai kapcsolat, és ennek részeként helyreáll a vallásszabadság is Magyarországon.

Nyomozás a múltunk után

A NEB külügyi munkacsoportjának podcastsorozata a napokban még egy témával, az 1945 utáni magyar–német kapcsolatok ismertetésével jelentkezett A berlini csodától a berlini fal leomlásáig címmel. A két szomszédvár, Magyarország és Ausztria 1945 utáni kapcsolatait tárgyaló márciusi felvételből – https://open.spotify.com/episode/0H4l7iYpKus8ho3EfMNOSY – többek közt az is kiderül, hogy az ismert „K und K” megnevezés nem csak „császári és királyiként” fordítható. A következő hónapokban Magyarország 1945 utáni francia, olasz, angolszász és svéd, kapcsolatai kerülnek terítékre a Nyomozás a múltunk után – a diktatúra hagyatéka című podcastban, valamint szó lesz az 1968-as prágai tavaszról és az 1956-os magyar–szovjet viszony alakulásáról is.

Borítókép: ÁVH 1948 karácsonyán letartóztatta, majd testileg-lelkileg megkínozta Mindszenty József bíborost (Fotó: Fortepan/045 )