A Kolozsvári Állami Színház előadása egy újfajta megközelítéssel állítja szembe a száz évvel ezelőtti világ hagyományos gondolkodását a mai kor gyökértelenségével.
Humorral, sok improvizációval szórakoztató produkciót láthatunk, ahol Kodály szolmizációs kézjelei modern táncelemként, a húszas évek irodalmi alakjai, Kosztolányi, Karinthy és Csáth felbukkanása pedig korrajzként jelennek meg. Az előadásban magyarázatot kap a néző, hogy mit gondolt az akkori politikai világ a népdalokról, és hogyan született az Allegro Barbaro, mi is történt, amikor ki akarták játszani a két zeneszerzőt (akik egyébként barátok is voltak) egymás ellen.
Nem célunk Bartók és Kodály életét elmesélni, lehetetlen volna, egyáltalán nem célunk történetet mesélni vagy zenés darabot írni. Valójában céltalan, nem halad sehová, nem találtunk üzenetet vagy mondanivalót, nem lesznek főszereplők, és tanulság sem lesz a végén, igyekszünk minél kevesebbet beszélni. Visszhangokat kerestünk, amik ma ugyanúgy szólhatnak, mint száz évvel ezelőtt
– vallják az alkotók.
A darab főbb szerepeiben Tőtszegi Zsuzsanna, Imre Éva, Szűcs Ervin és Bodolai Balázs mellett a Kolozsvári Állami Színház színészei és táncosai láthatók majd, a zenei kíséretet pedig a Tokos zenekar adja.
A díszlettervező Csíki Csaba, a jelmezeket Cs. Kiss Zsuzsanna készítette, a koreográfus pedig Berecz István.
Borítókép: Jelenet a színdarabból (Forrás: Mitem)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!