Dionüszosz visszatérése címmel jelent meg magyarul a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) gondozásában Theodórosz Terzopulosz görög színházi rendező kötete. Antal Zsolt, az SZFE oktatásfejlesztési és tudományos rektorhelyettese a vasárnapi Nóra című előadás utáni kötetbemutatón és közönségtalálkozón Lukácsy György moderátor kérdésére elmondta: fontos, hogy az egyetemi hallgatók felkészültségét az intézmény minden eszközzel segítse. Kiemelte, hogy Theodórosz Terzopulosz módszertani munkájában olyan tartalommal találkozhatnak a művészképzésben részt vevő hallgatók, amely önismeretet, fizikai felkészülést és spirituális jelenlétet is igényel.
Kozma András, a könyv fordítója az általa látott Theodórosz Terzopulosz-rendezéseket idézte fel, és arról beszélt, az évek során egyre jobban vágyott arra, hogy szeretné a szövegeit magyar nyelven is megszólaltatni. Kiemelte, hogy a kötet nemcsak szakkönyv, hanem egyben egy színházi tréning leírása is.
Először is szeretném megköszönni a lehetőséget Vidnyánszky Attilának, hogy részem lehet ebben a kalandban; Kozma Andrásnak, hogy lefordította a könyvet és a kiadónak, hogy nagyon sokat dolgozott azon, hogy egy ilyen minőségben jelenjen meg a kötet
– mondta Theodórosz Terzopulosz. A moderátor kérdésére elmagyarázta, miért szakított a realista színházzal s keresett új irányokat. Mint mondta, ő az emberi természettel foglalkozik, de az állandóan átalakul, elszökik előle, így szalad utána, hogy megpróbáljon egy szcenáris nyelvet létrehozni. – A könyv fedőlapján egy sámán Dionüszosz látható, amelyen negyven évvel ezelőtt kezdtem el dolgozni. Ekkor adatott meg nekem ugyanis az, hogy az egyik legrégebbi tragédiát, a Bakkhánsnőket rendezhettem. Számomra azonban Brecht adta az alapokat, és onnan elszakadva nem tudtam, hogy miként kezeljem a tragédiát. Végül a darab mély tartalma miatt a két hónapos próbaidőszak kilenc hónapra nyúlt el, csakúgy, mint egy várandósság ideje. Már nem azért küzdöttem, hogy megrendezzem, hanem azért, hogy megértsem a Bakkhánsnőket. Megpróbáltam elérni az elérhetetlen, felfejtetni a misztikus elemeket. Így és ezért kezdtem el a kutatást, hogy megismerjem az ősi tradíciókat – osztotta meg gondolatait a nézőkkel a görög rendező.
– Annak a nagy színházi alkotógenerációknak a tagja, akik még halálosan komolyan vették a színházat, és hittek abban, hogy a világon mindent meg lehet változtatni a művészet erejével. Jó volt hallani, ahogy a hagyományokról beszél, mert egyszersmind úgy akar változtatni a színházon, úgy próbál újat mondani, hogy először megismeri a hagyományokat, de nemcsak a sajátját, hanem más kultúrák hagyományait is – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója és a 10. színházi olimpia művészeti vezetője. Ezt követően az igazgató köszönetét fejezte ki Theodórosz Terzopulosz görög rendezőnek, hogy segédkezett a színházi olimpia megszervezésében.
Elárulta azt is – bár évadot még nem hirdetett a budapesti teátrum –Theodórosz Terzopulosz Bertolt Brecht Kurázsi mama és gyermekei című drámáját állítja majd színpadra a Nemzetiben.
Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE!
Borítókép: Nóra (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)
