A könyvben olvashatunk Bánó László az 1880-as években az Egyesült Államokban töltött tanulmányútjának és gyakornoki munkáinak kordokumentum értékű részleteiről, majd az onnan hazahozott aratógépek itthoni fogadtatásáról. Emlékei közül kiemelkedik az 1916-os koronázás. Ő kapott ugyanis megbízást a Mátyás-templom fűtési és világítási berendezéseinek megtervezésére. Rendkívül érdekes az akkori technikai nehézségek leírása és az a napjainkig titokban maradt merényletkísérlet, amely a koronázás meghiúsítására irányult.
Az emlékirat rögzíti a trianoni döntést követő tragikus állapotokat
A memoár sok emlékképet rögzít a trianoni döntést követő tragikus állapotokról. Személyes tapasztalatok szemszögéből láthatjuk az elszakított területek prosperáló magyar vállalkozásainak tönkremenetelét, a világháború előtti ipari-technikai fejlődés megtorpanását, majd az anyaországi fellendülés jeleit, amelyet megakasztott a második világháború előtti gazdasági válság és a munkanélküliség.
Bánó László 1878-ban szerzett gépészmérnöki diplomát a Zürichi Műegyetemen. Hatalmas munkásságából érdemes kiemelni a Szűts Bélával közösen tervezett és 1895−96-ban megépített, akkor technikai újdonságnak számító, Szombathelyt, Sárvárt, majd Sopront elektromos árammal ellátó ikervári vízi erőművet. Tervei szerint készültek többek között a fűzfői lőporgyár, a Budapesti Egyetemi Klinikák, az Operaház, a Beszkárt, a Szent János Kórház, a Nemzeti Színház, a salgótarjáni és a dorogi szénbányák, valamint a debreceni klinikák gépészeti és fűtési berendezései.
