A konferencia ideje alatt a Károlyi-kert kerítésén poszterkiállítás ad ízelítőt gyönyörű hazai és külföldi történeti kertekből. A kertörökség történeti, helytörténeti, művészeti, társadalmi jelentősége mellett egyben természeti, táji, ökológiai, botanikai értékek közvetítője, kertjeink a rekreáció, a turizmus kedvelt helyszínei, kulturális programok befogadói, szervezői. A konferencia és a kísérőprogramok részei az Európai történeti kertek napja nemzetközi eseménysorozatnak.
A tájépítészet szerepének erősítése
– Az országos tájépítész tisztségének létrehozása és a készülő, új építészeti törvény többi, tájépítészettel foglalkozó rendelkezése a tájépítészek munkájának felértékelését jelenti, felismerve, hogy a természetes és az épített környezetünk összehangolása életminőségünk fontos eleme és korunk egyik legnagyobb kihívása – jelentette ki Lánszki Regő, a kulturális örökséget is felügyelő Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára a konferencia megnyitóján. Mint mondta, a törvény deklaráltan kiemelt célja az építési folyamat során a tájépítészet szerepének erősítése. Ennek jegyében az új törvény meghatározott rendeltetésű építmények környezetének kialakításához, valamint adott területeken, például a közterületeken a zöldfelület kialakításához tájépítész bevonását írja elő. A törvény javaslatot tesz az országos tájépítész tisztség létrehozására is azzal, hogy az országos tájépítész az épített és természeti környezet megőrzésének és méltó hasznosításának, a települési zöldinfrastruktúra hatékony kialakítása és működtetése, az ingatlanok energetikai tanúsítványához kapcsolódó zöld védjegy kialakítása és működtetése, valamint a tájépítészeti alkotások építészeti minőségének biztosítása érdekében az országos főépítész munkáját segíti. Emellett a törvény rendkívüli mértékben megnehezíti új zöldterület beépítését.
Herczeg Ágnes, a konferenciát szervező Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke emlékeztetett, az MKA civil ernyőszervezetként összefogja mindazon szereplőket, akik részt vesznek a történeti, történeti értékű kertek megóvásában, felújításában, üzemeltetésében. Hangsúlyozta, az együttműködéshez folyamatos párbeszéd, kommunikáció szükséges az érintett szereplőkkel: tájépítészekkel, kertészmérnökökkel, kertészekkel, kulturális örökségvédelmi szakemberekkel, döntéshozókkal és a tudományos élet szereplőivel, hiszen a magyar kertörökség az egyetemes kertkultúra része. Az MKA elnöke szerint ugyanakkor elengedhetetlen az egykor virágzó, helyi sajátosságokat is magában hordozó magyar táj- és kertkultúra visszaemelése a köztudatba, amely szintén folyamatos párbeszédet feltételez a társadalommal.
Demeter Szilárd, a házigazda Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának köszöntőjét Sándor Cecília kabinetvezető-helyettes olvasta fel a megnyitón. Idézve Demeter Szilárdot emlékeztetett, a Károlyi-palota nagyközönség elől eddig elzárt udvarának felújítását és a kerttel történő egybenyitását követően hosszú évtizedek után az épített és természeti kulturális örökségegyüttes visszanyerte eredeti pompáját, így méltó helyszínéül szolgál nem csak egy kertörökségről szóló tanácskozásnak, de bármilyen kulturális eseménynek. Demeter Szilárd szerint a kertek gondozói, akik a növényekkel, tehát az élettel dolgoznak, Luis Borges argentin költő nyomán tudják, hogy a kert nem csupán a tér, hanem az idő metaforája is. – A kert otthonná szelídített természet. A valahol szabadságának és az ebből fakadó felelősségnek a jól körülhatárolt helye és kitüntetett ideje – fejtette ki a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
A konferencia programjai
Ma 18 órakor Mit tartogat a jövő? Átalakuló kertek címmel Nigel Dunnett világhírű növénydizájner tart előadást a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az angol tervező azzal vált világhírűvé, hogy a kerteket és közösségi tereket új ökológiai megközelítéssel hozza létre. Szombaton, a Föld napján egész napos családi program nyújt változatos kikapcsolódási lehetőséget. A gyermekeknek és felnőtteknek szóló mesék mellett a Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhely a tájépítészet alapjaival és a Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány pedig a természet érdekességeivel ismerteti meg játékos módon a gyermekeket. A vadon élő orchideákról olasz nyelvű művészeti foglalkozást tart Silvia Cini művész. Azok számára, akik elméleti tudásuk mellett gyakorlati tapasztalataikat is bővíteni szeretnék, az MKA standjánál virágmagültetésen vehetnek részt a sorakozó cserepek erejéig. A fák testbeszédének olvasásáról Lukács Zoltán kertészmérnök faápoló tart előadást, Remeczki Rita tájépítész tervező kerttörténeti sétái során pedig a Károlyi-kert történetébe nyerhetnek bepillantást az érdeklődők. A programot a Voice & Brass fúvós kvintett kastélykertekre szabott koncertje zárja.
A résztvevő szervezetek és előadók
A konferencián résztvevőként és előadóként számos olyan kertörökséggel foglalkozó nemzetközi szervezet képviselteti magát, mint az International National Trusts Organisation vagy az Európa Tanács alá tartozó European Route of Historic Gardens, de nagy múltú, jelentős tapasztalatokkal rendelkező nemzeti szervezetek képviselői is előadást tartanak a konferencián. Az 1895-ben alapított és a mindenkori brit uralkodó elnökölte National Trust képviselője, valamint a Portugál Történeti Kertek Szervezetének alelnöke is felszólal az eseményen. A szakmai tanácskozással párhuzamosan diákcsoportok számára ingyenes, szervezett kert- és művészetpedagógiai programot kínálnak a szervezők. A konferencia szakmai partnere az Építési és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Tájépítész Szövetség és a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, a Magyar Tájépítészek Szövetsége, a Magyar Turisztikai Ügynökség, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Történeti kertek és kertművészeti együttesek Szakbizottsága, a Magyar Faápolók Egyesülete, az International National Trusts Organisation és a European Route of Historic Gardens.
Borítókép: Lánszki Regő a tájépítészet szerepének erősítéséről beszélt a Kertörökség és kommunikáció című konferencián. (Fotó: MKA)
