A konferencia ideje alatt a Károlyi-kert kerítésén poszterkiállítás ad ízelítőt gyönyörű hazai és külföldi történeti kertekből. A kertörökség történeti, helytörténeti, művészeti, társadalmi jelentősége mellett egyben természeti, táji, ökológiai, botanikai értékek közvetítője, kertjeink a rekreáció, a turizmus kedvelt helyszínei, kulturális programok befogadói, szervezői. A konferencia és a kísérőprogramok részei az Európai történeti kertek napja nemzetközi eseménysorozatnak.

A tájépítészet szerepének erősítése
– Az országos tájépítész tisztségének létrehozása és a készülő, új építészeti törvény többi, tájépítészettel foglalkozó rendelkezése a tájépítészek munkájának felértékelését jelenti, felismerve, hogy a természetes és az épített környezetünk összehangolása életminőségünk fontos eleme és korunk egyik legnagyobb kihívása – jelentette ki Lánszki Regő, a kulturális örökséget is felügyelő Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára a konferencia megnyitóján. Mint mondta, a törvény deklaráltan kiemelt célja az építési folyamat során a tájépítészet szerepének erősítése. Ennek jegyében az új törvény meghatározott rendeltetésű építmények környezetének kialakításához, valamint adott területeken, például a közterületeken a zöldfelület kialakításához tájépítész bevonását írja elő. A törvény javaslatot tesz az országos tájépítész tisztség létrehozására is azzal, hogy az országos tájépítész az épített és természeti környezet megőrzésének és méltó hasznosításának, a települési zöldinfrastruktúra hatékony kialakítása és működtetése, az ingatlanok energetikai tanúsítványához kapcsolódó zöld védjegy kialakítása és működtetése, valamint a tájépítészeti alkotások építészeti minőségének biztosítása érdekében az országos főépítész munkáját segíti. Emellett a törvény rendkívüli mértékben megnehezíti új zöldterület beépítését.
Herczeg Ágnes, a konferenciát szervező Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke emlékeztetett, az MKA civil ernyőszervezetként összefogja mindazon szereplőket, akik részt vesznek a történeti, történeti értékű kertek megóvásában, felújításában, üzemeltetésében. Hangsúlyozta, az együttműködéshez folyamatos párbeszéd, kommunikáció szükséges az érintett szereplőkkel: tájépítészekkel, kertészmérnökökkel, kertészekkel, kulturális örökségvédelmi szakemberekkel, döntéshozókkal és a tudományos élet szereplőivel, hiszen a magyar kertörökség az egyetemes kertkultúra része. Az MKA elnöke szerint ugyanakkor elengedhetetlen az egykor virágzó, helyi sajátosságokat is magában hordozó magyar táj- és kertkultúra visszaemelése a köztudatba, amely szintén folyamatos párbeszédet feltételez a társadalommal.