A fekete humorú, anarchikus-noir darab Olga Tokarczuk Nobel-díjas írónő azonos című regénye alapján készült. A Színház.org ismertetője szerint az elgondolkodtató, ironikus, túlvilági elemekkel megtűzdelt krimi, mese a világmindenségről, a költészetről, az aktivizmus korlátairól és lehetőségeiről. Tokarczuk nagy sikerű regényét Simon McBurney vitte színpadra az általa alapított nemzetközi vándortársulattal. A rendező az Origónak adott interjúban elmondta, hogy amikor először elolvasta a művet, úgy érezte, azonnal el kell olvasnia még egyszer.
Meg kell hallani Janina hangját. Sürgősen. Teljesen világos volt, hogy a regényből színházi előadást kell készíteni, hogy felerősítsük ezt a hangot
– emelte ki, majd hozzátette: – A könyv egy kérés az olvasóhoz, hogy hallja meg egy hatvanas éveiben járó nő hangját, aki egy patriarchális berendezkedésű társadalomban él. Janina rendkívül világosan és artikuláltan beszél, mégis ő az, aki a társadalmi kontextusban nagyon gyakran nem látható és nem hallható. Olyan emberek hangját erősíti, akiket nem hallanak, akik a társadalom egy része számára jelentéktelenek – mint például az orvosa, aki Szíriából származik. Mindezeken túl Janina gyökeresen másképp értelmezi az emberiség természeti világban elfoglalt helyét – figyelembe véve a klímaváltozást, amely a regény megjelenése óta erősödött. Van valami huncut és ravasz politika abban, hogy ezt a felforgató szerepet egy hatvanöt éves nő tölti be, aki alig van tekintettel országa patriarchális hatalmi struktúrájára. Ez abszolút mulatságos.
A mű az éghajlati válsággal foglalkozik, ezzel kapcsolatban a rendező kifejtette:
Kolosszális, forradalmi változás ment végbe abban a tekintetben, hogy az emberi tevékenység hogyan befolyásolja az éghajlatváltozást.
Mint mondta, bízik benne, hogy a produkció üzeneteit még tisztábban hallják majd az emberek, és ez elindít valamit bennük.
Ha egy történet életre kel a színpadon, az üzenetei nagyobb hatást gyakorolhatnak és mélyebb nyomot hagyhatnak a közönségben. A regény üzenetei pedig nagyon fontosak. Remélem, hogy a darab által szélesebb közönséghez is eljutnak
– hangsúlyozta.
Az interjúban szóba került az is, hogy Olga Tokarczuk szülőföldjén, Lengyelországban a regényt megjelenésekor rendkívül ellentmondásosnak tartották. Magát az írót nemzeti árulónak bélyegezték az intézményesített hatalom, a patriarchátus és a háttérbe szorítottakkal való bánásmód miatt.
Simon McBurney ennek kapcsán úgy fogalmazott:
Olga Tokarczuk Lengyelország teljes férfihierarchiáját áthúzza egy vonallal. Ezzel természetesen felháborította Lengyelország hatalmi rendszerét. A könyv arra kéri az olvasót, hogy hallgasson egy hatvanas éveiben járó nő hangjára, aki igyekszik kitörni a társadalom és a nemi szerepek fogságából. Bármilyen kiábrándító is, sajnos kétségtelen, hogy ez még mindig sokkol.
A teljes interjút ide kattintva olvashatják.
Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE!
