Török Bernát, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) igazgatója a megnyitóbeszédében a kutatóközpont névadójáról szólt. Hangsúlyozta, hogy az Eötvös József által képviselt nemzeti, keresztény gyökerű szabadelvűség ma is fontos iránytű lehet számunkra. Franciaország Magyarországra akkreditált nagykövete azt hangsúlyozta, hogy Charles de Montalembert katolikus gondolkodó számára fontos érték volt a parlamentarizmus, szívügyének tartotta az 1848-as forradalom ügyét, elismerését fejezte ki a mártírok kapcsán. Nem tűrte a középszerűséget, igazi forradalmár volt – olvashatjuk a Ludovika.hu beszámolójában.
Mernyei Ákos, az NKE nemzetközi főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a vallás és az állam kapcsolata nemcsak hazánk, de Franciaország számára is fontos kérdés; ebben a tekintetben közös értékalapra támaszkodhatunk.
Jean-Noël Dumont francia filozófus, a Montalembert Barátainak Egyesületének és a Keresztény Filozófusok Egyesületének elnöke a szabadság fogalmáról és a modernitásról beszélt, felhívva a figyelmet Montalembert nagy kérdéseinek egyikére: miért van az, hogy a katolicizmus a közélet terén csak kevés eredményt tudott felmutatni, szemben a magánéletre gyakorolt hatásával.
Szó esett a gondolkodónak az Avenir (Jövő) című folyóirathoz kapcsolódó szerepéről, melynek alapelvei közé tartozott az egyház és az állam szétválasztása, a szólásszabadság, valamint az oktatás szabadsága. A lap szellemisége megijesztette a konzervatív katolikusokat, mert elítélte XVI. Gergely pápa 1832-es Mirari vos kezdetű enciklikáját, amely őrült eszmének nevezte a mindenki számára biztosítani kívánt lelkiismereti, sajtó-, gyülekezési és oktatási szabadságot.
Fontos szerepe volt a kereszténydemokrácia alapjainak megalkotásában – hangsúlyozta Jean-Noël Dumont professzor, hozzátéve: ez az irányzat a szakszervezetek munkájában, a gazdaságban, a politikában és az élet számos további területén jelen van, a nem keresztények egy része számára is vonzó és fontos értékrendet képviselve.
Montalembert azonban egy idő után eltávolodott a politikai küzdelmektől, ekkor kezdte el írni művét Árpád-házi Szent Erzsébetről, megteremtve a keresztény historizmust. Victor Hugóval együtt emeltek szót a gótikus templomokat ért, ekkortájt gyakori vandalizmus ellen.
A magyar és a francia szabadelvű gondolkodás párhuzamai Eötvös József és Charles de Montalembert keresztény-civilizáció értelmezésében – e címmel Csepeli Lapp Réka, a XIX. századi magyar–francia politikatörténet szakértője ismertette gondolatait.
Hangsúlyozta a magyar és francia szabadelvű gondolkodás szellemi rokonságát, azt, hogy számos kérdésben jutottak azonos konklúzióra a két ország nagyjai.
Összességében a három domináns elv – szabadság, egyenlőség, nemzetiség vagy testvériség – és az egyéni szabadság konfliktusának feloldásában a keresztény civilizáció távlataiban találtak megoldást.
Az eseményről a Ludovika.hu közöl részletes beszámolót.
Borítókép: Charles Forbes Comte de Montalembert (Forrás: Wikipédia)
