A Milánóban élő, performatív polaroid munkákat alkotó Kacziba Andi a női lét tapasztalataival foglalkozik. Főként azokat a témákat, élményeket dolgozza fel, amelyeket maga is megélt.
A Valaki szeret engem – Somebody Loves Me című installáció egy párkapcsolaton belül zajló érzelmi manipulációra koncentrál női szemszögből, a történetmesélés eszközével. A budapesti TOBE Galériában május 16-án este látható installációban arany uborkák (Amit látsz – What You See) és pénzérmékkel megtöltött, látszólagos biztonságot nyújtó kezek (Segítő kezek – „Helping Hands”) szimbolizálják az ideális férfit.
A művész egy klasszikus porcelán étkészlet különféle darabjait csapja a falhoz, válaszként minden egyes manipulatív próbálkozásra.
Az akció lázadás, ami felszabadít, hogy aztán elhozza a továbblépéshez, a toxikus kapcsolat lezárásához nélkülözhetetlen megértést és a gyógyító gyászt.
A videóban angol nyelven futó manipulatív mondatok a hétköznapi partnerkapcsolatokból merítenek, de az érintettek szégyenérzete miatt csak ritkán derül fény rájuk.
„Az első önálló kiállításom 2015-ben Milánó egyik önkormányzati múzeumában, a Studio Museo Francesco Messinában volt, amely egy régi templomépület, a kiállítás témája pedig a nők elleni erőszak világnapjához kapcsolódott.
Ismeretlen nők osztották meg velem sok évtizeddel korábbi traumáikat, és azt kérdezték, szerintem vajon mi történne, ha ez ma esne meg.
Hihetetlen élmény volt számomra, és belém ivódott a felismerés, hogy az én történetem és a munkáim katalizátorok, hogy hozzájuk a többi nő kapcsolódhasson, és elmondhassa a saját fájdalmas élményeit.
Azért készítettem a mostani munkát is, mert úgy látom, hogy a benne megfogalmazott problémák univerzálisak, de a szégyenérzet miatt senki nem mer beszélni róluk.
