Az önfeláldozó bátorság tanúi lehetünk

Rómeó és Júlia történetét adja elő a Rijekai Balett társulata a Pécsi Nemzeti Színházban május 31-én, a 10. színházi olimpián, ahová a Pécsi Balett meghívására érkeznek. A két tragikus sorsú szerelmes fájdalmas, szívbemarkoló, mégis felemelő története évszázadok óta vonzza a közönséget. A társulat igazgatójával és a két főszereplő táncossal beszélgettünk, többek között arról, vajon miben rejlik Shakespeare drámájának időtlen sikere.

– Személyesen is megtapasztaltam a Rómeó és Júlia balett erejét, hiszen két különböző produkcióban is volt szerencsém táncolni benne – mesélte Masa Kolar, a Rijekai Ivan pl. Zajc Horvát Nemzeti Színház Balettegyüttesének igazgatója. – Minden alkalommal éreztem a történet és Prokofjev zenéjének magával ragadó mivoltát. A dallamok sokban árnyalják az előadást, ez talán az egyik legszebb zenemű, amely Shakespeare-darabhoz készült. Törekedtem olyan koreográfust találni, aki frissességgel, azonban mégsem túlzottan absztrakt módon tolmácsolja a történetet, így esett a választás Jirí Bubenícekre – folytatta a direktor. 

Elmondta, az előadással többek között a színházban kevésbé otthonos nézők megszólítása is céljuk. Érdekesség, hogy a színpadi táncjeleneteken túl videóvetítést is alkalmaznak, valamint színészeket is bevontak.

 – Úgy gondolom, a közönség számára fontosak az erős érzelmek a színpadon, amely az általunk hozott előadásban intenzív energiákkal párosul – tette hozzá Masa Kolar.

A  Rijekai Ivan pl. Zajc Horvát Nemzeti Színház Balettegyüttese a Rómeó és Júliával érkezik a 10. színházi olimpiára (Fotó: Hajnal-Tutek Fanni)

 

Júlia nővé érik az események leforgása alatt

 Júlia karaktere magába foglal egy kicsit mindenből, nem igaz?  Van benne törékenység, sebezhetőség, erő, elkötelezettség, rettenthetetlenség 

–  fogalmazott a Júliát alakító, spanyol származású Maria Matarranz de las Heras. 

– A szerep különlegessége, hogy mindezeken keresztül, pár hét leforgása alatt válik igazán nővé. A kezdeti tiszta ártatlanságából, testi-lelki szüzességből eljut a Rómeó iránti abszolút, odaadó szerelem állapotába. Számomra az egyik legkülönlegesebb pillanat a méreg jelenete, amely már ott kezdődik, amikor Júlia elhatározza, segítséget kér Lőrinc baráttól. Miután megkapja a mérget, hazamegy a családjához, s úgy tesz, mintha másnap hozzámenne Paris-hoz. Rendkívül erős és nehéz pillanatok ezek, ahogy ennyire fiatalon is képes tettetni a szülei, dajkája előtt. Végül egyedül marad, hogy bevegye a mérget, anélkül, hogy tudná, fel fog-e ébredni, láthatja-e még Rómeót. Megható, ahogyan szembenéz ezzel a helyzettel – tette hozzá a táncművésznő.

– Szeretem azt a jelenetet is, amikor utoljára búcsúzik el egymástól a két szerelmes. Már itt benne rejlik a lehetőség, hogy talán soha többé nem találkoznak, mégis van bátorságuk ahhoz, hogy játékossá, könnyedebbé tegyék ezeket a pillanatokat – állapította meg Maria Matarranz.

Rómeó bátorsága a mai nézőket is megérintheti

– Rómeó nagyon fiatal, naiv, álmodozó, ugyanakkor rendkívül bátor is, ami a Júlia iránti érzéseiből fakad. Eleinte csak keresi a szerelmet, s miután megtalálta, többé nem akarja elengedni. A történet a nagy szerelemről szól, ugyanakkor az érem másik oldalaként a hasonlóan intenzív gyűlölet is végig jelen van a két család között, emiatt nem teljesülhet be a fiatalok kapcsolata. Rómeó szerelemből oltja ki saját életét, teljesen átadva magát ennek az érzésnek, mintha a léte semmit nem érne Júlia nélkül – osztotta meg gondolatait a Rómeó szerepét táncoló, olaszországi születésű Michele Pastorini.

Csodálatos bátorság ez, bármennyire őrült és abszurd is. Ma valószínűleg ostobaságnak tartanánk a tettét, abban a korban azonban ez rendkívüli jelentőséggel bírt. Olyasvalami volt, ami magasabb szintre emelte az embert, aki a másikért feladta saját életét. Azt gondolom, noha most bizonyára érthetetlennek tartanánk a fiatalok tettét, a közönség számára vonzó, hogy tanúivá válhatnak az effajta bátor önfeláldozásnak. Rómeó és Júlia története segít visszatekinteni egy olyan korba, ahol még küzdöttek a szerelemért. Végső soron, úgy látom, mindannyian hinni szeretnénk, hogy a szerelemért odaadni magunkat mégiscsak szép és nemes dolog 

– zárta gondolatait Michele Pastorini.
– Hiszek abban, hogy azok a nézők is át tudják érezni a látottakat, akik még nem találkoztak a színpadon Shakespeare művével, hiszen mély, valódi és tiszta érzéseket dolgozunk fel – tette hozzá Masa Kolar. – Fontosnak tartom, hogy a nézők nem csak a darabbal találkozhatnak, hanem azzal a lehetőséggel is, amit felkínálunk nekik: ők maguk dönthetik el, Rómeó és Júlia története a gyűlöletről, zavarról és káoszról szól-e, vagy pedig a valódi szerelemről – összegzett a balettigazgató.

Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE!

Borítókép: Jelenetfotó a Rómeó és Júlia című előadásból (Fotó: Hajnal-Tutek Fanni)