A Geszterédi Aranyszablya Társaságot azzal a szándékkal alapították 2015-ben, hogy emléket állítson a nyírségi településen 1927-ben megtalált aranyszablyának és a fegyverrel együtt felszínre került honfoglalás kori sírleleteknek. A páratlan gazdagságú leletegyüttes ismeretében az alapítók azt a célt is megfogalmazták, hogy elkészíttetik a geszterédi aranyszablya hiteles másolatát. A szándékot tett követte: a Magyar Nemzeti Múzeumban bemutatták a X. századi, aranyveretekkel díszített fegyver rekonstrukcióját és a hozzá kapcsolódó tanulmánykötetet.
Ragaszkodni kell-e a töredékességhez a műtárgyak bemutatásakor? – tette fel a kérdést L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében, majd szakmai érvekkel támasztotta alá, hogy igenis érdemes megmutatni, milyen lehetett a töredékes lelet eredeti állapotában. A hiteles rekonstrukció ráadásul önmagában is műtárggyá válik.
Mint a mesében, minden úgy kezdődött – elevenítette fel a történetet Rácz János, a Geszterédi Aranyszablya Társaság kuratóriumi elnöke.
Balázs János kondás a nyírségi település határában őrizte a jószágot 1927 májusában, amikor egyszer csak arra lett figyelmes, hogy valami fényes, csillogó tárgyat rágcsálnak a disznók. Kitúrták a szablyát a homokos földből, csontot, tarsolylemezt is összerágtak, s ha ez még nem lett volna elég, a kincs hírére a környező tanyákról odasereglettek a népek, és kapával, ásóval nekiestek, szétdúlták a sírt.
Nagy veszteség, hogy nem régész ásott a lelőhelyen, Németh Péter, a Józsa András Múzeum címzetes múzeumigazgatója felszólalásából ugyanakkor kiderült: Goldstein László földbérlő még aznap este kiment a helyszínre, és utánajárt a sírból elhordott, X. századi ékszereknek, csatoknak, szíjvégeknek, övvereteknek és lószerszámoknak is. Goldstein lélekjelenlétének köszönhető tehát, hogy az erősen megrongálódott aranyszablya a több mint száz arany-, ezüst-, bronz- és vastárggyal együtt végül a nyíregyházi Jósa András Múzeumba került.
Kié lehetett a geszterédi aranyszablya?
2019-től kezdődően Németh Péter címzetes múzeumigazgató, Révész László, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető docense, valamint a két éve elhunyt Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója régészeti vizsgálatnak vetette alá a leletet. A Geszterédi Aranyszablya Társaság ugyanekkor felvette a kapcsolatot Szabó István hagyományőrző fegyverkováccsal és Strohmayer Ádám ötvös, cizellőrrel, akik a kutatási eredmények alapján elkészítették a díszes szablya rekonstrukcióját. Az elmúlt évek munkáját összegzi a Geszterédi aranyszablya rekonstrukciója 2019–2023 című tanulmánykötet.
Kié lehetett a geszterédi aranyszablya, kit temettek a sírba? Nevezték már őt előkelő harcosnak, nemzetségfőnek, a fejedelem rokonának, törzsfőnek. Egy biztos: magas rangú személy és kiváló harcos volt, utóbbi meglátszik a szablya használatáról is. Révész László elmondása szerint a szablyát minden bizonnyal olyan magas rangú férfi viselhette, aki részese volt a honfoglalásnak.
