– Rám nagyon nagy hatással van Parvathy Baul Rádhá elragadtatása című előadása, gyógyítást kaptam általa és nagyon inspiráló volt a művész. Pécsen találkoztam a darabbal, mert éppen ott rendeztem, de újra meg fogom nézni május végén Budapesten, a Fonóban – mesélte Bozsik Yvette táncos-koreográfus. – Az indiai Parvathy Baul igazi kortárs alkotó: előadóművész, mesemondó, festő és spirituális tanító. Egy órán keresztül egyedül van a térben, az ő festményeit látjuk a színpadon. Ezekről mesél. Tulajdonképpen spirituális tanításokat hallunk. A bengáli népi történetmesélési hagyománya ma is él.
A művész saját tekercsfestményeit használja díszletként, s azokon keresztül meséli el a történetet, három hangszeren játszva és táncolva.
Olyan, mintha egy jógit látnánk táncolni és zenélni, közben gyógyításban és beavatásban van részünk. Parvathy Baul egy órán keresztül egyedül van a térben, fantasztikus teljesítmény, amit csinál. Eszembe jutottak a régi szólóim is, meg a jövőbeni szólóim… Beigazolódva láttam, hogy nemcsak a fiatalok tudnak táncolni, hanem a mesterek is – osztotta meg érdeklődésünkre eddigi legerősebb élményét Bozsik Yvette.
Felidézte az indiai művész szavait:
A Rádháról és Krisnáról szóló egyszerű szerelmi eposzokat a mai napig éneklik alkonyattól hajnalig. E történetek túllépnek az elme és az öntudat minden határán, és a nézőket a bhakti (feltétel nélküli szeretet) tiszta belső élményébe emelik.
– Egy valódi bául énekes ugyanúgy énekel, amikor senki nem hallja, mint amikor a közönsége előtt van. Fantasztikus, hogy ilyen szakrális produkciók is itt vannak a fesztiválon. Nemcsak a nyugati színház, amit már ismerünk, hanem távoli kultúrákból fellelhető, egzotikus darabok és hagyományok érkeznek a budapesti fesztiválra. A bhakti jógikat a mi kultúránkban misztikusoknak neveznénk, ők a folyamatos ima és ének által a teljes önátadásban léteznek – mondta a művész.
Borítókép: Bozsik Yvette (Fotó: Horváth Judit)
