Az Égig érő fa története szerint Viola királykisasszony a Csodakertben, a beszélő virágok társaként él, és esze ágában sincs férjhez menni, pedig hetvenhét kérő érkezik az udvarba. Csakhogy a sárkány elrabolja Violát, és az égig érő fa tetejére hurcolja. Ez hatalmas lehetőséget ad Jánosnak, a kondásnak, aki egyébként aligha nyerhetné el a királykisasszony kezét, megmentőként viszont igen. A mese ezúttal a Békéscsabai Jókai Színház színpadán látható egészen az évad végéig.
Az előadást Herczeg T. Tamás rendezte, aki a következőket mondta a meséről:
Szerelem, a felnőtté válás fordulata, a bűn megtorlása és megbocsátása is benne van a darabban. A mese kínál egyfajta megoldást ezekre a problémákra a gyerekeknek, amit később előhúzhatnak a tarsolyukból. Élete során mindenki egy égig érő fát próbál megmászni, de mindenki más-más szintig jut csak el, és nem mindegy, hogy zöldellő vagy korhadó ágakat hagy-e az utókorra. A mese az életről, a fejlődésről, az előre jutásról és az arról való gondolkodásról szól, hogy mit hagyunk magunk után.
Bíró Nóra díszlettervező a forgószínpad segítségével három fő játékterületet hozott létre: az alsó és a felső világot, valamint a sárkány palotáját, ahol tűz van, itt a piros színek és a fáklyák dominálnak. Az égig érő fa ágain felfelé kapaszkodva újabb és újabb szintekre, világokba csöppennek a főhősök, más-más kalandok történnek velük. A jelmezek pedig alapvetően az állatkaraktereket idézik, nem maszkkal, hanem egy-egy fő jellemzővel nagyítják fel a mesehősöket. Az illusztrációs zenéket Szirtes Edina Mókus szerzeményeiből válogatták az alkotók.
A főbb szerepekben Bartus Botond, Gulácsi Réka, Balázsi Róbert, Csurulya Csongor, Márki Szabina, Nagy Erika és Szőke Pál látható. A rendező jelmezötleteit Orosz Diána valósította meg. Az előadás dramaturgja pedig Zalán Tibor volt.
Borítókép: Jelenetfotó Az égig érő fa című előadásból (Fotó: A-TEAM)
