A világot a macskák uralják. Számos mém kering az interneten, hogy a modern technológia milyen újítást hozott az emberek életébe, amelyek mára mind macskaellátási eszközzé fejlődtek. A Met-gála főszervezője, Anna Wintour is tisztában lehetett a kérdéssel, mivel a Karl Lagerfeld tiszteletére szervezett show öltözködési előírásai szerint vagy a tervező Chanel és Fendi múltját kellett megjeleníteni, vagy mindenkinek „meg kellett találnia belső Choupette-jét. Jared Leto felelt meg maximálisan a felhívásnak, mivel Lagerfeld kedvenc macskájának életnagyságú másaként lépett a gála plüss-szőnyegére.
A New York-i Metropolitan Múzeum minden év májusának első hétfőjén őrült kifutóvá változik, ahol színészek, énekesek, sportolók és politikusok ünneplik a múzeum díjnyertes vezető kurátorának, Andrew Boltonnak legújabb kiállítását. A gála története éppen háromnegyed évszázadra tekint vissza, 1948-ban rendezték meg Eleanor Lambert divatújságíró ötlete nyomán. Akkor még csak a New York-i előkelőségeket célzó jótékonysági esemény a Metropolitan Múzeum divatrészlegének támogatására jött létre. Egy jegy ötven dollárba került.
Jótékonysági eseményből lett divatshow a Met-gála
A Vogue korábbi főszerkesztője, Diana Vreeland a hetvenes években lett a Metropolitan Divatintézetének tanácsadója, amelynek következtében az esemény egyre médiabarátabbá vált, Anna Wintour keze alatt pedig a kilencvenes évektől az egyik legnevesebb divateseménnyé vált a naptárban. Ma már a jegy ötvenezer dollárba kerül, ám a Wintour által összeállított listán szereplőknek nem kell fizetniük.
Az elmúlt években a koronavírus, majd a Black Lives Matter tüntetések megnehezítették a gála megszervezését, de 2023-ban a körülbelül hatszáz meghívott teljes mellszélességgel ünnepelte a Karl Lagerfeld: A Line of Beauty című kiállítást. A vendégek általában nem szokták megnézni a kiállítást, azonban most Wintour és Bolton úgy rendezte a vacsora előtti koktélozást, hogy mindenki kénytelen volt megtekinteni a négy éve elhunyt tervező százötven ikonikus darabját és eredeti vázlatait.
Andrew Bolton évek óta a Metropolitan legnevesebb divatkiállításainak kurátora. Híres arról, hogy a tervezők legkülönlegesebb darabjait új módon értelmezi újra, aláhúzva, hogy a divat a szépművészet értékes része. Lagerfeld esetén különösen izgalmas ellentét, hogy maga a tervező elhíresült mondásában (karlizmusában) jelentette ki, hogy „elég elcsépelt, amikor a tervezők művésznek titulálják magukat, mondván, hogy ruhájuknak múzeumban a helye, nem a kifutón. Hát kerüljenek is múzeumba, mert amit mi csinálunk, az iparművészet.”
Lagerfeld véleménye ellenére a XX. század végére egyértelművé vált, hogy szükség van a divat elitművészeti elismerésére, így a londoni Victoria és Albert Múzeum, illetve a Metropolitan New Yorkban egymásra licitálva rendezik a divatkiállításokat. A 2011-es Alexander McQueen: Vad szépség és a 2015-ös Kína: Tükörország minden múzeumlátogatási rekordot megdöntött, és a McQueen-kiállítás kapcsán még a legszkeptikusabb hangok is széles körben értékelték művészetként a divatot. Bolton valami hasonlót vár a Lagerfeld-kiállítástól is, annak ellenére (vagy talán éppen azért), hogy a tervező megosztó személyiségnek számít a divat világában.
