A New York-i Metropolitan Múzeum minden év májusának első hétfőjén őrült kifutóvá változik, ahol színészek, énekesek, sportolók és politikusok ünneplik a múzeum díjnyertes vezető kurátorának, Andrew Boltonnak legújabb kiállítását. Tavaly a koronavírus-járvány megakadályozta az illusztris esemény megrendezését, így idén kétrészes kiállítással készült Bolton. Az Amerikában: Egy divatlexikon című kiállítás ma nyílik meg, az Amerikában: Egy divatantológia című jövő tavasszal. Mindkettő 2022 májusáig lesz látogatható, és céljuk az amerikai divat ünneplése. Bolton a megnyitó kapcsán úgy nyilatkozott, hogy igyekeztek olyan tervezők közül válogatni, akiket gyakran figyelmen kívül hagy a divatsajtó, így a kiállítás „nagy részben kötődik a Black Lives Matter mozgalomhoz”. Mindez azért különösen érdekes, mert a gála alatt hangos Black Lives Matter-tüntetés verte fel a múzeum környékét, és ezen még az sem tudott változtatni, hogy az énekes Billie Eilish, a teniszsztár Naomi Osaka és a színész Timothée Chalamet mellett a Joe Biden beiktatási ünnepségén elmondott verse nyomán világhírűvé vált Amanda Gorman is házigazdája volt az eseménynek, illetve, hogy Alexandria Ocasio-Cortez képviselőnő hangsúlyos politikai üzenetet hordozó ruhában jelent meg. A szüfrazsettfehér, szmokingdíszítésű estélyi hátára vörös betűkkel írták fel, hogy „Adóztassuk meg a gazdagokat”. A ruhát Aurora James tervezte, aki hangos támogatója a fekete cégek divaton belüli előretörésének. Tavaly elindította 15% Pledge elnevezésű mozgalmát, amely arra kívánja rávenni az amerikai üzleteket, hogy legalább tizenöt százalékban afroamerikai tulajdonú cégektől szerezzék be termékeiket. Véleménye szerint „Amerika változik”, és benne a divat is, mindez pedig része a „gazdasági igazságszolgáltatásnak”.
A modell és színésznő Cara Delevingne szintén vörös feliratos fehérbe öltözve az ízlésesen nehezen lefordítható Peg the Patriarchy szlogent hirdette, ami a patriarchátus rendszerének megdöntését kívánja jelezni. Carolyn Maloney képviselőnő zöld, fehér és ibolya csíkos uszályban jelent meg (a szüfrazsettek színei), amelyre „szavazatot a nőknek” feliratot varrtak. A legnagyobb visszhangot Billie Eilish ruhája váltotta ki, amelyet Marilyn Monroe és a hollywoodi aranykor glamourja inspirált. Az énekesnő ritkán visel klasszikus estélyit, inkább az extravagáns és kényelmes darabok kedvelője. Extravaganciában ez az Oscar de la Renta estélyi sem szűkölködött, de a mögötte rejlő üzenet sokkal fontosabb lett, tekintve, hogy a 2014-ben elhunyt tervező divatházának termékeit többen is viselték, többek között a gála főszervezője, Anna Wintour, az amerikai Vogue főszerkesztője. Eilish a ruha felvételéhez azt a feltételt szabta a divatháznak, hogy az többé nem használhat igazi szőrmét.
A 19 éves énekesnő vegán életmódot folytat, és szenvedélyesen kampányol az állati jogok mellett. De la Renta ezzel szemben nagy rajongója volt az igazi szőrmének, bár igaz, hogy jó ideje műszőrmét alkalmaznak a divatház tervezői a különféle kollekciókban. Alex Bolen, a cég kreatív igazgatója szerint nem is okoz problémát az átállás, sőt hozzátette, hogy mivel De la Renta legnagyobb félelme az volt idős korára, hogy meg tudja-e látni a divat legújabb trendjeit, az igazi szőrme elhagyása valójában a tervező örökségének tisztelete.
Szakértők szerint ugyanakkor Bolen lépése több okból is megkérdőjelezhető. Szomorú és komoly hosszú távú üzletpolitikai problémákat vet fel, hogy egy 19 éves énekesnő influencer volta miatt nagyobb befolyással és zsaroló pozícióval rendelkezik, mint a téma szakavatottjai. Ők ugyanis régóta vitatkoznak az állatvédőkkel, hogy a szőrme és műszőrme közti különbségtétel messze nem olyan egyértelmű, mint ahogy az a vegán bőrt és vegán szőrmét pártolók kampányaiból feltételezhető. A vegán előtag nem jelent mást, mint poliészterből és modakrilból készült szintetikus szálakat, amelyeknek lebomlási ideje ezer év, és amelyek ezalatt a földi tárolókból esetleg elszivárogva mikroműanyagokkal szennyezik a környezetet. A valódi szőrme fél-egy év alatt lebomlik, és minden formaldehides, színező vagy fehérítő kezelés ellenére is környezetbarátabb termék, mint a műszőr. Valóban probléma ugyanakkor, hogy sok szőrmefarm állatokhoz nem méltó körülmények között tartja az állatokat, vagy a vadászok fájdalmas csapdákkal gyűjtik be a hódokat, prérifarkasokat, mosómedvéket, pézsmapockokat, nyulakat, krokodilokat, aligátorokat, struccokat vagy bárányokat.
Ezért találták ki például a Welfur vagy a Saga Certification tanúsítványokat, amelyek biztosítják a tartott és elejtett állatok megfelelő táplálék- és orvosi ellátását, életterét és a bántalmazás tilalmát. A Nemzetközi Szőrmeszövetség programja, a FurMark egyre szélesebb körben terjeszti a hasonló címkéket, és bátorítja használatukra a divatházakat. Ugyanakkor sok szakértő elismeri, hogy az igazi áttörést az jelenthetné, ha a hústermeléshez hasonlóan a bőr- és szőrmetermelést is sejtfejlesztéssel lehetne megoldani. Amerikában például a legnagyobb húsgyártó cégek, mint a Tyson Foods, a Perdue Farms vagy a Cargill már olyan startupokba fektetnek, amelyek sejtalapon szeretnének húst előállítani. Hasonló alternatívára lenne szüksége a divatiparnak is.
Bár Európában és Amerikában jelentősen csökkent az elmúlt években a szőr iránti kereslet, a pandémia gyorsított a folyamaton, a világ szőrmekereskedelmének nyolcvan százalékát még mindig Kína adja. És mivel a távol-keleti ország költi a világ luxusdivatiparának harmincöt százalékát is, így a szőrme teljes eltűnése nem várható. Sőt, az Euromonitor előrejelzése szerint a kínai szőrmegyártás 6,6 milliárd fontról 6,9 milliárd fontra nőtt 2020 és 2021 között. Oroszország, Dél-Korea és az aktivisták minden erőfeszítése ellenére az Egyesült Államok is szintén komoly szőrmefelvásárlók. Egyedül Európa látszik átállni a műszőrmére. A világ legnagyobb szőrmepiacát, a Kopenhagen Furt 2023 után nem rendezik meg, és Dániában már most betiltották a nercfarmokat, amivel gyakorlatilag kivégezték az eddig virágzó dán nerckereskedelmet. Hollandia ugyanezt 2024-ig akarja véghez vinni. Izrael – első ilyen országként – betiltotta a szőrmekereskedelmet, és az Egyesült Királyság vezetői is gondolkoznak hasonló tilalomban.
A szőrme és műszőrme pártolói egy dologban értenek egyet: egyik verzióban sem jó a mennyiségi szemlélet a minőségi felett. Addig ugyanis nincs a műszőrrel sem gond, amíg a kifutókon lejtenek bennük a modellek, vagy mikor megvásárolják azokat a tehetős divatbolondok. A probléma akkor keletkezik, amikor a fast fashion hálózatok az éves divattrendeket olcsó formában állítják elő a tömegvásárló számára. A brit WRAP jótékonysági szervezet felmérése szerint a megvásárolt ruhák átlagos élettartalma 2,2 év, így a műanyagszármazékok igen hamar kerülnek lerakókba. A mennyiségi szemlélet a valódi szőrménél is gondot okoz, mivel a vadgazdálkodás része bizonyos számú állat leölése, amelyek hasznosítása történhet a ruházati iparban is, ám a túl nagy kereslet a szükségesnél több állat életét követeli. A sejtes alapú szőrme kereskedelmi forgalomba kerüléséig tehát a legjobb megoldás a vintage szőrme újrafelhasználása lenne. Olyan valódi szőrméké, amelyek az elmúlt évtizedekben kerültek forgalomba, ugyanis akár a Hollywood aranykorából származó minőségi darabok még mindig elég jó állapotban vannak ahhoz, hogy új díszítések vagy akár egész bundák készüljenek belőlük. Ez ellen Billie Eilishnak sem lehet kifogása.
Borítókép: Billie Eilish a Met-gálán Marilyn Monroe-nak öltözve. Feltételül szabta, hogy a divatház többé nem használ igazi szőrmét. Fotó: Getty Images
