Elhordjuk az irháját

Black Lives Matter-tüntetésekkel, kötelező vakcinaigazolvánnyal szep­tember közepén végül lezajlott a 2020-ban elhalasztott, majd a pandémia miatt törölt Met-gála. Az Oscar mellett a legnagyobb éves divateseménynek számító jótékonysági rendezvény minden korábbinál több politikai üzenetet hordozott.

1340262766 Fotó: Taylor Hill Forrás: Getty Images

A 19 éves énekesnő vegán életmódot folytat, és szenvedélyesen kampányol az állati jogok mellett. De la Renta ezzel szemben nagy rajongója volt az igazi szőrmének, bár igaz, hogy jó ideje műszőrmét alkalmaznak a divatház tervezői a különféle kollekciókban. Alex Bolen, a cég kreatív igazgatója szerint nem is okoz problémát az átállás, sőt hozzátette, hogy mivel De la Renta legnagyobb félelme az volt idős korára, hogy meg tudja-e látni a divat legújabb trendjeit, az igazi szőrme elhagyása valójában a tervező örökségének tisztelete.

Szakértők szerint ugyanakkor Bolen lépése több okból is megkérdőjelezhető. Szomorú és komoly hosszú távú üzletpolitikai problémákat vet fel, hogy egy 19 éves énekesnő influencer volta miatt nagyobb befolyással és zsaroló pozícióval rendelkezik, mint a téma szakavatottjai. Ők ugyanis régóta vitatkoznak az állatvédőkkel, hogy a szőrme és műszőrme közti különbségtétel messze nem olyan egyértelmű, mint ahogy az a vegán bőrt és vegán szőrmét pártolók kampányaiból feltételezhető. A vegán előtag nem jelent mást, mint poliészterből és modakrilból készült szintetikus szálakat, amelyeknek lebomlási ideje ezer év, és amelyek ezalatt a földi tárolókból esetleg elszivárogva mikroműanyagokkal szennyezik a környezetet. A valódi szőrme fél-egy év alatt lebomlik, és minden formaldehides, színező vagy fehérítő kezelés ellenére is környezetbarátabb termék, mint a műszőr. Valóban probléma ugyanakkor, hogy sok szőrmefarm állatokhoz nem méltó körülmények között tartja az állatokat, vagy a vadászok fájdalmas csapdákkal gyűjtik be a hódokat, prérifarkasokat, mosómedvéket, pézsmapockokat, nyulakat, krokodilokat, aligátorokat, struccokat vagy bárányokat.
Ezért találták ki például a Welfur vagy a Saga Certification tanúsítványokat, amelyek biztosítják a tartott és elejtett állatok megfelelő táplálék- és orvosi ellátását, életterét és a bántalmazás tilalmát. A Nemzetközi Szőrmeszövetség programja, a FurMark egyre szélesebb körben terjeszti a hasonló címkéket, és bátorítja használatukra a divatházakat. Ugyanakkor sok szakértő elismeri, hogy az igazi áttörést az jelenthetné, ha a hústermeléshez hasonlóan a bőr- és szőrmetermelést is sejtfejlesztéssel lehetne megoldani. Amerikában például a legnagyobb húsgyártó cégek, mint a Tyson Foods, a Perdue Farms vagy a Cargill már olyan startupokba fektetnek, amelyek sejtalapon szeretnének húst előállítani. Hasonló alternatívára lenne szüksége a divatiparnak is.

Bár Európában és Amerikában jelentősen csökkent az elmúlt években a szőr iránti kereslet, a pandémia gyorsított a folyamaton, a világ szőrmekereskedelmének nyolcvan százalékát még mindig Kína adja. És mivel a távol-keleti ország költi a világ luxusdivatiparának harmincöt százalékát is, így a szőrme teljes eltűnése nem várható. Sőt, az Euromonitor előrejelzése szerint a kínai szőrmegyártás 6,6 milliárd fontról 6,9 milliárd fontra nőtt 2020 és 2021 között. Oroszország, Dél-Korea és az aktivisták minden erőfeszítése ellenére az Egyesült Államok is szintén komoly szőrmefelvásárlók. Egyedül Európa látszik átállni a műszőrmére. A világ legnagyobb szőrmepiacát, a Kopenhagen Furt 2023 után nem rendezik meg, és Dániában már most betiltották a nercfarmokat, amivel gyakorlatilag kivégezték az eddig virágzó dán nerckereskedelmet. Hollandia ugyanezt 2024-ig akarja véghez vinni. Izrael – első ilyen országként – betiltotta a szőrmekereskedelmet, és az Egyesült Királyság vezetői is gondolkoznak hasonló tilalomban.

A szőrme és műszőrme pártolói egy dologban értenek egyet: egyik verzióban sem jó a mennyiségi szemlélet a minőségi felett. Addig ugyanis nincs a műszőrrel sem gond, amíg a kifutókon lejtenek bennük a modellek, vagy mikor megvásárolják azokat a tehetős divatbolondok. A probléma akkor keletkezik, amikor a fast fashion hálózatok az éves divattrendeket olcsó formában állítják elő a tömegvásárló számára. A brit WRAP jótékonysági szervezet felmérése szerint a megvásárolt ruhák átlagos élettartalma 2,2 év, így a műanyagszármazékok igen hamar kerülnek lerakókba. A mennyiségi szemlélet a valódi szőrménél is gondot okoz, mivel a vadgazdálkodás része bizonyos számú állat leölése, amelyek hasznosítása történhet a ruházati iparban is, ám a túl nagy kereslet a szükségesnél több állat életét követeli. A sejtes alapú szőrme kereskedelmi forgalomba kerüléséig tehát a legjobb megoldás a vintage szőrme újrafelhasználása lenne. Olyan valódi szőrméké, amelyek az elmúlt évtizedekben kerültek forgalomba, ugyanis akár a Holly­wood aranykorából származó minőségi darabok még mindig elég jó állapotban vannak ahhoz, hogy új díszítések vagy akár egész bundák készüljenek belőlük. Ez ellen Billie Eilishnak sem lehet kifogása.

Borítókép: Billie Eilish a Met-gálán Marilyn Monroe-nak öltözve. Feltételül szabta, hogy a divatház többé nem használ igazi szőrmét. Fotó: Getty Images