Az alapműről röviden
Alessandro Baricco világhírű Selyem című regénye alapján készült előadásban a szépséget kereső ember az egyetlen ismert úton – a szerelmi önfeláldozáson – keresztül jut el céljához. A szépség birodalmában az ember felfedezi saját lelkének valódi dimenzióit, ráébred, milyen ára van a szeretetnek és az alázatnak. A Selyem az emberi szorongás metaforája. A hazájában már elismert írónak számító Baricco számára ez az 1996-ban megjelent könyv hozta el a nagy áttörést, a nemzetközi sikert. A XIX. század második felében játszódó regény főhőse a katonai karrier helyett a kereskedelmi utazó kalandos életét választó Hervé Joncour, akinek eleinte Észak-Afrikába, később pedig Japánba kell utaznia a selyemgyártásra szakosodott városkája megélhetését biztosító selyemhernyópetékért.
A Selyem cselekménye
S hogy miért vállalkozik egy boldog házasságban élő fiatalember ilyen fáradságos és veszélyes útra még azután is, hogy Japán a polgárháború zűrzavarába süllyed? Hervé Joncour kielégíthetetlen vágyától hajtva kel ismét útra, mert egyetlen pillantásával megigézte őt annak a japán nagyúrnak a kedvese, akivel üzletelni szokott. – Mondhatnánk, hogy szerelmi történet. De ha csupán az volna, nem érné meg elmondani – írta Baricco a Selyemről –, és valóban: ez a finom erotikával átszőtt rövid regény az emberi lét alapkérdéseivel szembesíti az olvasót. A francia selyemhernyó-kereskedő Hervé és a névtelen japán lány szerelmi története kibontja azt az utat, ami a különböző civilizációk közötti összekötő kapocs metaforája. Megkérdőjelezi, hogy ezek egyáltalán összeegyeztethetők-e, feltárja az olyan alapvető emberi kategóriák szöges ellentétben álló felfogásait, mint a siker, a haszon, a lét célja, a társadalmi alárendeltség, a modernizáció és a tradíciók. De a látványban megjelölt történelmi események – a japán zavargások, Baudelaire A gonosz virágai című irodalmi művének tárgyalása, az amerikai hajók kikötése, amely megtörte Japán évszázados elszigeteltségét, a francia parasztság ipari polgári réteggé válása – fölött valami megmásíthatatlan uralkodik, ami mind a keleti, mind a nyugati civilizációkat meghódítja: a megmagyarázhatatlan szépség.
Az előadás rendezője a díjnyertes színházi rendező és producer, Diana Dobreva, bolgár színházigazgató és színésznő. 2006-ban vitte színpadra első produkcióját, a Médea című darabot, amely rendezői pályafutásának kezdetét jelentette. Ezért kapta első díjait: Askeer Színházi Díjat, a Bolgár Kulturális Minisztériumtól az Outstanding Creative Achivements Díjat, valamint a neves Coup de Coeur Díjat. Továbbá az Avignoni Fesztiválon Franciaországban a legjobb színpadi produkciónak járó nemzetközi díjat is neki ítélték a kritikusok és a sajtó is. Azóta számos színházi produkciót rendezett Bulgáriában és külföldön egyaránt, illetve számos nemzetközi fesztiválon és színpadon szerepelt.
Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE!
Jegyek az alábbi oldalon vásárolhatók.
Borítókép: A Selyem finom szálai is megjelennek a színpadon (Fotó: szinhaz.org)
