Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese a megnyitón elmondta: korszerű, fenntartható, aktív múzeumlátogatásra alkalmas lett a felújított tér, ami egyszerre szolgálja az állandó és az időszaki tárlatokat. A tárlók a látogatókat, másrészt a közel százezer darabos grafikai gyűjtemény őrzését egyaránt szolgálják. Mivel a grafikák sérülékenyek, így viszonylag rövid időre kerülnek közönség elé a művek.
Bódi Kinga, a grafikai gyűjtemény vezetője, a kiállítás kurátora megjegyezte: három-négy havonta cserélik a kiállított műveket. – Az első grafikai kiállítás 1907-ben nyílt meg, akkor kizárólag természetes fényben láthatták a képeket. A mai műtárgyvédelmi szabályoknak megfelelően az ablakokat elsötétítettük – árulta el a kurátor, s azt is: a felújítás mellett Toroczkai Wigand Ede iparművész, építész tárlóit megőrizték, amelyek tervét egykor elkérte egy müncheni társmúzeum. Mivel a grafikák méretei a XX. században megnőttek, így modern kabinetrendszert szintén kialakítottak.
A főigazgató-helyettes rámutatott: időben egymástól távoli, azonban gondolatiságában, művészi megoldásaiban sokban hasonló alkotók munkái láthatók a falakon. – Mi köt össze egy kortárs német és egy XVI. századi itáliai képzőművészt? – tette fel a kérdést. – Baselitz és Schiavone úgy tekintettek a nyomtatott grafikára, mint önálló műfajra.
Bódi Kinga emlékeztetett: többször elhangzott, hogy mit keres a kortárs művészet a Szépművészeti Múzeumban. – A grafikai gyűjtemény alulról és felülről egyaránt nyitott.
Ha elődeink nem gyűjtötték volna kortársaikat, ma nem lennének olyan kincsek a birtokunkban, mint Lautrec, Picasso vagy Klimt munkái. Száz év múlva utódainknak például Baselitz papírmunkái jelentik majd a régit
– fogalmazott a kurátor.
– Baselitz komoly műgyűjtő, több mint nyolcvan lapja van Schiavone-től – tudtuk meg Vígh Annamáriától.
Kardos Eszter főmuzeológus, a kiállítás másik kurátora elárulta: Baselitz a hatvanas évektől gyűjt sokszorosított grafikákat. Schiavone kezdetektől az egyik szíve csücske. – A hetvenes évek elején teljes gyűjteményétől kényszerült megválni anyagi gondjai miatt, azonban a Schiavone-munkákat megtartotta – tette hozzá.
A főigazgató-helyettes elmondta: Schiavone ötvenhét alkotása 1875-ben, a grafikai gyűjtemény alapját adó Esterházy-gyűjteményből került a Szépművészeti Múzeumba.
– A Magyar Nemzeti Galéria 2017-ben átfogó életmű-kiállításon mutatta be Baselitz festményeit, szobrait, rajzait – mondta el a grafikai gyűjtemény vezetője.
– 2020-ban, a grafikai gyűjtemény százötven esztendős évfordulója alkalmából adományozta harminc nagy méretű művét a múzeumnak, amelyek most először kerülnek közönség elé – egészítette ki Vígh Annamária.
Bódi Kinga kiemelte:
hat gyűjteményt gondoz a Szépművészeti Múzeum, valamennyi rendelkezik állandó kiállítással, ehhez csatlakozott most a grafikai gyűjtemény.
A Baselitz X Schiavone – Egymást metsző korok című kiállítás szeptember 30-ig látogatható.
Borítókép: Georg Baselitz műalkotása (Fotó: Kurucz Árpád)
