A könyv, a kapcsolatteremtés tárgya

A Szép Magyar Könyv verseny kapcsán kérdeztük Révész Emese művészettörténész egyetemi tanárt, aki az elmúlt években több alkalommal a verseny zsűrijének elnöke volt. Idén Hol készül a művészet? – Művészettörténeti böngésző című kötetével az Év Illusztrátora kategória egyik győztese lett.

Fotó: Fotó: Valuska László

– Amikor megvizsgál egy könyvet, mit érez? Őrzi-e még a „könyvségét”, amit a kezünkben tartunk?

– Úgy érzem, nagyon fontos hogy fizikailag, eredetiben lássuk ezeket a szép alkotásokat. Ma már nagyon sok kiadvány elérhető online. De minden vizuális művészeti produktumnál lényeges, hogyha van materiális formája, a néző, az olvasó találkozzon ezzel. Ez a festményekre, szobrokra és a könyvekre egyaránt igaz. Egész más élmény benne állni a kép, a szobor terében, fizikai kontaktusban lenni vele – ugyanez igaz a könyvre is. 

Sokunknak jóleső érzés a napi számítógépezés után kézbe venni egy könyvet, hallani, ahogy susog a papír, elmélyülni az olvasásban. Ez egy érzéki találkozás, és a Szép Magyar Könyv verseny is ezt a hagyományos élményt kívánja visszahozni.

– Milyennek látja az idei versenyeredményt?

– Sajnos tény, hogy tragikusan gyorsan csökkennek a források, amik lehetővé teszik igényes, a vizualitásra is hangsúlyt helyező kiadványok elkészítését. A művészi igénnyel megformált könyv drága mulatság, minőségi papírt, nyomdát, kötést, elsőrangú tervezőgrafikai, nyomdászati szakembereket igényel. Nálunk az igényes megformálású könyvek egy része kiállító intézmények, múzeumok jóvoltából jelenik meg mint egy kiállítás kísérő katalógusa. A verseny esetében a kategóriák közt van külön múzeumi katalógus, ismeretterjesztő, szakkönyv, gyermek- és ifjúsági, szépirodalmi kategória vagy sorozat is – ám jó, ha ezek között nagy könyvesboltokban is hozzáférhető könyv is van. Hiszen egy kiállítási katalógus egy exkluzív kiadvány. Azt is méltányolni kellene, ha egy nagy kiadó viszonylag hozzáférhető áron jelentet meg könyvészeti szempontból szép kiadványokat. Csak egy példa: a Magvető például hagyományosan figyel a vizualitásra. Szerencsére nem kell, hogy a bibliofil igényhez minden esetben különösen magas ár társuljon.

– Ön nemcsak a művészetekkel, hanem a média területével is foglalkozott, hiszen valaha tévérendező-szerkesztő szakot is végezett. Lát-e változást a média művészetet közvetítő szerepében?

– Fontosnak tartom a média híradásait, a vizualitás miatt. Én végül nem ezt a területet választottam, ám amit e téren megtanultam és ma is lényegesnek látok, az a közérthető beszéd, a népszerűsítésre való törekvés. Ha művészettörténészeket tanítunk, akkor nemcsak tudósokat képzünk, hanem olyan szakembereket, akik hírét is viszik a művészetnek, minden korosztály részére. Hiszek abban, hogy a média segítőtársa a tudományoknak, az elmélyült gondolkodásnak! Nagy szükség van erre, mert ha belépek egy kiállítási térbe, szükségem lesz iránymutatásra: nem biztos, hogy rögtön értek egy Rubens-festményt vagy Hantai Simon-képet. Jó, ha valaki felkészít rá, mit nézzünk. A mi dolgunk pedig az, hogy közvetítők legyünk. 

– Ön a tanítás mellett egy könyvön is dolgozott, amely most jelent meg. Kiknek szánta a Hol készül a művészet című munkáját?

– A Grela Alexandra által illusztrált kötet az idei Szép Magyar Könyv versenyen Az év illusztrátora kategória egyik győztese lett. Alsósoknak, felsősöknek szól, bár kisebbek is lapozgathatják. De a lényegi elemeket inkább már egy iskolás érti, mert ez a kötet a művészettörténet műtermein vezeti végig az olvasót, így tudatos időszemléletet igényel. Elementárisan fontosnak tartom a művészeti ismeretterjesztést, mert a Nemzeti alaptantervből kivették a művészettörténetet. Ami azért érthetetlen a számomra, mert ez egy iparág középpontjában áll: a művészethez kapcsolódó üzleti terület a kiállításoktól az aukciósházakig sok milliárdos forgalmat bonyolító intézményrendszer. Ha a művészeti ismeretek oktatását megszüntetjük, akkor a potenciális közönséget számoljuk fel ezzel. Ezért van nagy szerepe az otthoni ismeretterjesztésnek, tehát ez a könyv egy misszió. Kellettek hozzá jó partnerek: egy kis kiadó, nagy elhivatottsággal, értékteremtési szándékkal. Az ötletadó én voltam, de az ötletnek formát az illusztrátor, Grela Alexandra adott, a kötet kiadását pedig a kiadó vezetője, Csányi Dóra vállalta.

– Milyen típusú könyv ez?

– Műfaját tekintve ez egy böngésző, azaz képeskönyv, amelynek az a célja, hogy egy vizuálisan sűrű térben hagyja kalandozni a gyereket – szabad keresgélésben. Ezzel örömet szeretnénk nyújtani, plusz azért választottuk a műtermeket, mert ezek titokzatos helyek is, akárki nem léphet be ide. A műterem ugyanakkor a tulajdonosát is tükrözi, ezért jellegzetes tér, és persze a technikákról, a művészszerepről tanítunk is a korszakok közti kalauzolás közben. Más és más miatt érdekes Leonardo találmányokkal teli műhelye vagy Jackson Pollock csurgatós műhelye. E könyv mellé jó, ha a szülő is odaül, és együtt beszélgetnek a látottakról a gyerekekkel. Hiszek abban, hogy minden jó könyv egyben alkalom a beszélgetésre.

Az idei Szép Magyar Könyv 2022 verseny győztesei:

Könyvsorozat kategóriában: az Új Kedvencek sorozat – Manó Könyvek Kiadó

Szépirodalom kategóriában: Mysterium dell’arték s egy fekete daljáték – Tea Kiadó

Gyermek- és ifjúsági könyvek kategóriában: Kerek élet fája – Lampion Könyvek

Ismeretterjesztő könyvek kategóriában: Nagykörút – Városháza Kiadó

Szakkönyv kategóriában: A Miskolci Építész Műhely – Terc Szakkönyvkiadó

Múzeumi művészeti könyvek kategóriában: A Magyar Pavilon a Velencei Biennálén – Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

Művészeti könyvek kategóriában: LUGO Graffiti. Read the Signs – Equibrilyum Kiadó

Az Év illusztrátora kategóriában megosztva kapta az elismerést:

Hol készül a művészet? Művészettörténeti böngésző – Csimota Kiadó és Ki korán kel… Szólások és közmondások a pénzről – Pallas Athéné Könyvkiadó

Az MKKE külön oklevelében részesül: Hantai, Klee és más absztrakciók – Szépművészeti Múzeum

Szép Magyar Könyv különdíjban részesültek:

Novák Katalin köztársasági elnök különdíját kapja:

Ferencesek főztje – Szakácskönyv Csíksomlyóról az 1690-es évekből – Tortoma Kiadó

Orbán Viktor miniszterelnök különdíját kapja:

Matl Péter – Méry Ratio Kiadó – Pro Minoritate Alapítvány 

Karácsony Gergely főpolgármester különdíját kapja:

Frida és Gubanc Budapesten – HVG Könyvek

A Magyar Tudományos Akadémia különdíját kapja:

Tabán – fényképek, történetek – Bellibro Kiadó

A Magyar Művészeti Akadémia különdíját kapja:

A rózsaszín Zsolnay – Történetek és képek a rózsaszín Zsolnay használati tárgyakról – HAP Tervezőiroda Kft.

A Tamás László-díjat kapja (a legszebb könyvborító díja):

{Script:Abstract}: Frey úr ír – Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

Borítókép: Révész Emese és Grela Alexandra kezükben az új kötettel (Fotó: Valuska László)