A pajta a kertek alatti kultúra része

Több mint száz pajtát fog össze a 2021 szeptemberében elindult PajtaKult, amely a Kárpát-medence területén lévő pajtaépületek közösségi és kulturális hasznosítását tűzte ki célul. A projekt eddigi eredményeiről és távlatairól Horváth László, a PajtaKult ötletgazdája és kulturális igazgatója, a Fonó igazgatója beszélt lapunknak.

Forrás: Hype stáb

Mint megtudtuk, ahány régió, annyiféle épülettel találkozhatunk, mert a pajtaépítészetben nincsenek típustervek. A kőművesmesterek mindig az adott helyhez, tájegységhez vagy a tulajdonos igényeihez igazították ezeket az épületeket.

Egyedi pajtákkal találkoztunk mindenhol, s épp abban látom a pajtamozgalom sikerét hosszú távon, hogy minden pajta egyedülálló, és ennek megfelelően vállal programokat

– mutatott rá.

Horváth László szerint a pajta identitásképző volt és az is maradt, s bízik benne, hogy irányt tud mutatni a falukép javításban, a közösségteremtésben és a művészeti élményekben.

A Nemzeti Kulturális Alap tavaly írta ki azt a hétszázmillió forint értékű pályázatot, ami idén novemberig tart. Mintegy nyolcvan határon belüli és harminchárom határon túli pajta és közössége nyerte el ezt a pályázatot, aminek köszönhetően több mint száz pajtában valósulnak meg programok, s van, amelyben első évados a projekt. 

– Az a célunk ebben az évben, hogy felmérjük, hol hibátlan és hol döcög netán a projekt. A visszajelzések alapján lehet majd felvázolni a további célokat s azt, hogy a folytatásban egy állandó kiállításra vagy felújításra lesz-e nagyobb igénye a jó értelemben véve megszállott pajtatulajdonosoknak – avatott be a tervekbe Horváth László, aki szerint az a minőségi kultúra, amely több lábon áll és több helyről támogatott. – Ha a színházakat folyamatosan támogatják, akkor a kisebb közösségeket is lehet támogatni, persze megtalálva az arányokat – tette hozzá.

Amikor a PajtaKult programját felvázolták, az volt a hosszú távú céljuk, hogy alternatív koncertlehetőséget biztosítsanak a magyar zenészeknek, mert a fesztiválpiac akadozik, és megemelkedtek az energiaárak. A pajták szerencsére „rezsibiztos” terek, ahol személyesebb, akusztikus koncertek is megvalósulhatnak. – Az a jó, hogy sokféle kulturális program létrejöhet, s ezeket nem szorítjuk keretek közé, hiszen a kultúrának mindig kell a szabadság – fejtette ki.

A pajta a kertek alatti kultúra része, hiszen sok esetben nem is látszik az utcafrontról. És ha kertekről beszélünk, akkor azok szerves részét képezték régen a gyümölcsfák, a gyógynövények és a kerti vetemények, azaz a tündérkertek, mely mozgalom szintén a projekt része.

Sok tehát a tennivaló, hogy a régi világ idilljéből valamit visszahozzunk

– fogalmazott.

Borítókép: Pajtabejáráson Horváth László és csapata (Forrás: Hype stáb)