Az indulás, a csomagolás előtt, az Iparművészeti Múzeum raktárában mutatták be a becses tárgyakat. – A kiállítás június 25-től augusztus végéig lesz látható a Kínai Állami Selyemmúzeumban – mondta Pásztor Emese kurátor. – A tárlaton harmincnégy különleges műtárgyat mutatunk be. Az Esterházy-család férfitagjai által viselt díszöltözetek mellett láthatók lesznek különleges selyemszövetből szabott kárpitok, az ünnepi alkalmak díszöltözetei, díszfegyvertokok és díszfegyverek.
A XI. századtól a díszöltözetekhez drága külföldi selyemkelméket használtak fel, tudniillik Magyarországon nem működött selyemipar. A hódoltság alatt az Oszmán Birodalom vazallusának számító Erdélyi Fejedelemségbe értékes török selyemruhák kerültek. A Habsburgok fennhatósága alá tartozó
Magyar Királyság nádorai és főurai Bécsben vagy Itáliában vásároltak selymet és viseleteiket itáliai, ritkábban spanyol, francia selyemszövetekből szabatták. Ezek közé tartozik Magyarország nádorainak, gróf Esterházy Miklós és fia herceg-nádor Esterházy Pál kincstárának textilegyüttese.
Ezek mutatják a XVI–XVII. századi magyar főúri luxusviseletek, kárpitok, terítők, lófelszerelések és fegyvertokok pompáját. Bár a II. világháborúban súlyos károsodás érte a gyűjteményt, az elmúlt évtizedek gondos restaurátori munkájának köszönhetően ismét méltó módon képviselik az egykori magyar főúri gyűjtemények gazdagságát.
A kiállítási anyag válogatásakor a korszak legértékesebb selyemszöveteiből készült műtárgyakra helyezték a hangsúlyt, hogy betekintést nyújtsanak a kor magyar ünnepeinek, divatjának, lakáskultúrájának és hadászatának történetébe. Az Esterházy-család férfitagjai által viselt, illetve ereklyeként őrzött díszöltözeteken kívül az ugyancsak különleges selyemszövetből szabott kárpitokat, valamint az ünnepi alkalmakkor használt díszlóöltözeteket és díszfegyvertokokat – díszfegyverek kíséretében – tekinthetik meg a látogatók.
A kiállításon szereplő luxusselyemszövetek rendkívüli értékét jelzi, hogy a kincstár néhány darabja korábbi itáliai, spanyol vagy török viseletek anyagának felhasználásával készült. Az Esterházy-kincstár selyemszövetalapú főúri ruháit, a felső- és alsókabátokat (mente és dolmány) a lovaglásra alkalmas, törökös szabásmód jellemzi. Ugyancsak a lovas életmódhoz tartoznak a selyembársonnyal borított, aranyozott ezüst- és ezüstdróttal hímzett magyar és török ló- és nyeregtakarók, valamint a lóöltözet részéhez tartozó díszes íj- és nyíltokok.
– A nagyközönség egy 1648-ban Isztambulban készült, a ló szügyét is beborító török lótakarót, törökül jandzsikot, valamint a XVII. század közepéről származó magyar hímzett dísznyerget is megtekinthet a tárlaton
– mondta Pásztor Emese.
Az itt bemutatott jancsik – miként magyarosan mondták – érdekessége, hogy rátétes díszei közül a sarkokban lévő nagyméretű, aranyozott ezüst kagylómotívumok közepén IV. Mehmed török szultán hitelesítő jegye olvasható 1648-as évszámmal, azaz minden bizonnyal a század második felében zajló törökellenes háborúk során kerülhetett Esterházy Pál gyűjteményébe.
A nyereg faváza a ló oldalára felfekvő oldaldeszkákkal jellegzetesen magyar. A nyeregszárnyak közepén megjelenő hímzett motívumok, a szimmetrikus virágtövet közrefogó, ágaskodó oroszlánok a reneszánsztól váltak jelentős díszítőelemmé.
A kiállítás kiemelkedő darabja a maga nemében is egyedülálló, XVI. századi perzsa szafavida selyemkárpit, amely a szafavida uralkodót, I. Tahmasp sahot és vendégeit ábrázolja népes udvara körében.
Borítókép: Csomagolás a múzeum raktárában (Fotó: Kurucz Árpád)
