Akár valaha egy Csurka színházi bemutatón, telt ház várta a szerzőket. Elöljáróban Gyenes Ádám, a L’Harmattan Könyvkiadó igazgatója elmondta: a kiadók életében a könyvhét a legfontosabb időszak.
Fotó: Havran Zoltán
– A mi életünkben is, annak ellenére, hogy nem vagyunk tagjai a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) – fogalmazott az igazgató.
Az MKKE szervezi, rendezi az Ünnepi könyvhetet.
– A könyvünnepre időzítjük számos könyvünk megjelenését – árulta el Gyenes Ádám, s azt is: a könyvheti listát a MKKE állítja össze, a listára bevásárolhatják magukat a kiadók, a L’Harmattan nem szerepel a listán.
– Azt gondoljuk, a listát kurátor állítsa össze, minőségi szempontok alapján – szögezte le az igazgató, hozzáfűzve: tavalytól saját könyvheti listát állítanak össze. Ezen most több mint harminc kötet szerepel. Gyenes Ádám szólt a kiemelt munkákról, mint a Gazsó L. Ferenc Áttűnő életek című, Fortepan-fotók alapján kitalált rövid történeteket egybegyűjtőről. A tárcák első ízben a Lugasban jelentek meg. Szintén a kiemeltek között találjuk Mohay Tamás: A csíksomlyói kegyhely és búcsújárás címet viselő, több mint hatszáz oldalas monográfiáját.
A legnagyobb szenzáció minden bizonnyal a Csurka Istvánról szóló tanulmánykötet lesz – hangsúlyozta a L’Harmattan igazgatója, aki kifejtette: tudatosan felépített könyv, minden témához más-más szerzőt kértek fel, s mindenekelőtt objektivitásra törekedtek.
Zárug Péter Farkas, a könyv szerkesztője és egyik szerzője a beszélgetésen felidézte a kötet keletkezését. Domonkos Lászlóval éppen a Kossuth Klubban üldögéltek, s beszélgetésükben oda jutottak: „ezt Csurka már mikor megmondta”. Mindezt az író-politikus halála után tíz esztendővel, híres dolgozatát, a Néhány gondolatot követően harminc évvel. Az eltelt sok évtized dacára mindössze egyetlen kötet jelent meg Csurka Istvánról, Domonkos László: Csurka című munkája 2012-ben.
– Azóta semmi, mintha sosem létezett volna, sem mint író, sem mit politikus – szögezte le a politológus, megjegyezve: az eltelt idő lehetővé tette a reális Csurka-kép megrajzolását.
A tudományhoz fordulva kérték fel a szerzőket. Domonkos László író az irodalomtudomány, Pozsgai Zsolt drámaíró a színház felől közelítették meg az életművet. Borvendég Zsuzsanna történész tisztázta a kádári titkosszolgálathoz kapcsolódó viszonyát. Vasvári Erika, a Havi Magyar Fórum egykori főszerkesztője összeállította Csurka István vaskos bibliográfiáját, ami várhatóan az év végén lát napvilágot, jelen kötetben ebből ad ízelítőt. Zárug Péter Farkas nem teljes politikai arcképet rajzol meg, csupán a „nagy robbantásához” – miként Csurka fogalmazott, a Néhány gondolathoz kapcsolódó elemzést írt.
A Csurka István – Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez című kötetet a szerzők június 10-én, szombaton 13.00 órakor és másnap 10.00 órakor dedikálják a Vigadó téri Duna korzón, a 11-es pavilonban.
Borítókép: A Csurka Istvánról szóló könyv a bemutatón (Fotó: Havran Zoltán)
