A hegedűművész elmondta, férjével, Kelemen Barnabással, hatéves Olga lányukkal és tizenöt éves Gáspár fiukkal nézték meg, ifj. Vidnyánszky Attila Ifjú barbárok című rendezését. Kokas Katalintól megtudtuk azt is, hogy nagyon nagyra tartják az alkotópárost, ifj. Vidnyánszky Attilával és Vecsei H. Miklóssal (a darab írója) a tiszteleten kívül, amit éreznek irántuk, egyre mélyebb barátságban vannak.
A Fesztivál Akadémia Budapest (FAB) kapcsán most már rendszeresen dolgoznak is együtt.
– Hihetetlen várakozással mentünk, tudván, hogy Bartókról és Kodályról visznek színre egy produkciót.
Nagyon magasra tettük a mércét, hiszen Bartók és Kodály gyermekkorunk óta életünk szerves része.
Belülről, sejtszinten kellett műveikkel eggyé válnunk, és ez a folyamat örökké tart. Kritikusan álltunk hozzá, miközben jó barátaink alkotásában nagyon bíztunk is. Döbbenetes, elképesztő, elsöprő erejű előadásnak lehettünk tanúi.
Egyszerre volt szentséges és őrült.
Bartók és Kodály nagysága, embersége, fanatikus szenvedélye és törékeny érzékenysége tárult elénk, kerülve a kliséket, de leginkább azt, hogy mindent láttatni akarjanak a munkásságukról, életükről.
Modern és egyben örök emberi, életre szóló megtapasztalás volt
– mesélte személyes élményüket a Fesztivál Akadémia Budapest alapító művészeti vezetője. Hozzátette, férjével, Kelemen Barnabással sokat beszélgettek, keresgélték magukban, hogy hol cserélte ki az alkotórészeiket ez az előadás.
– Bartókkal nem lehet eleget foglalkoznunk, a 10 napos nyári fesztiválunkon is egy egész napot (július 22.) szentelünk műveinek a Zeneakadémián. Július 17-én ugyancsak Bartók 4. vonósnégyeséről tart mesterkurzust Kurtág György, amit hallhat a közönség is. Ez a színház, úgy éreztük, hogy sejtszinten változtatott meg minket, és
egy következő réteget tett hozzá a Bartók–Kodály-képünkhöz.
A révület pedig napokon át kísértett – osztotta meg az előadás hatására kiváltott érzéseit Katalin, aki azt is elárulta:
emberemlékezet óta nem tudja, mikor nevettek és sírtak ennyit potyogó könnyekkel, amihez minden bizonnyal hozzájárult a kolozsvári társulat színészeinek lenyűgöző játéka.
– Eldöntöttük, hogy júniusban Kolozsvárra utazunk, hogy újra meg tudjuk nézni a darabot. A hatéves Olga lányunk a kétszer másfél órán keresztül fáradhatatlan kitartással, a széksorok között állva döbbenten figyelte végig az előadást,
a tizenöt éves Gáspár pedig szentül meg volt róla győződve, hogy Attila a rendezésével csakis az ő generációjának szól, mi ezt minden bizonnyal nem is érthetjük meg.
Ennél nagyobb bókot pedig nem mondhat a kamasz fiam, és nem is kell nagyobb öröm számunkra, mint hogy a két, igen eltérő korú gyermekünk mindegyikére nagy hatást gyakorolt. Férjemmel csak egymásra néztünk: mi „ugyebár tudjuk”, hogy Gazsi nem tudhatja, hogy mi mit látunk bele, amit ő még nem érthet. A Fesztivál Akadémián Ati és Hasi (Vecsei H. Miklós) is jelen lesznek, Attila mint színész, mint rendező és mint SZFE-tanár az osztályával, háromszor is. De előtte a FAB teljes csapatával utazunk Kolozsvárra, hogy újra megnézhessük az Ifjú barbárokat és a Rómeó és Júliát!
Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE!
