Középpontban a budapesti 10. színházi olimpia

Európa veszélyes helyen – Háború a háttérben, színházi olimpia a színen címmel külön cikkben foglalkozik a The Guardian a 10. színházi olimpiával, valamint idézi lapunk egyik vonatkozó írását is. Arifa Akbar most Theodórosz Terzopulosz színházi rendezővel beszélget, ennek kapcsán felidézi a színházi olimpia születésének történetét, valamint a 10. színházi olimpiáról is részletesen ír.

L. Fábián Anikó
2023. 06. 08. 19:00
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Terzopulosz a remény megható érzését említi, amely 1995-ben, az első színházi olimpiát életre hívta.  
– Ez a hidegháború vége felé történt. Bíztunk benne, hogy békésebb időszak elé nézünk – mondja el a cikkben Terzopulosz, a színházi olimpia alapítóinak egyike, egyben a nemzetközi szervezet elnöke. A görög rendező a béke ideájáról is beszél az olimpia kapcsán, mivel anno úgy gondolta, ez adna lehetőséget a párbeszédre, a nyitottság, kíváncsiság megőrzésére – idézi az angol cikk szerzője.

Arifa Akbar hangsúlyozza, hogy a Budapesten jelenleg is zajló 10. színházi olimpia impozáns rendezvény, hétszázötven bemutatóval, többek között Indiából, Mexikóból érkezett fellépőkkel, valamint neves angol társulatokkal, mint például a Complicité vagy a Cheek by Jowl. 

Kitér azonban arra is, hogy volt olyan magyarországi társulat, amely visszautasította az eseményen való részvételt, és néhány mondatban Vidnyánszky Attila szerinte „megosztó” alakját is bemutatja.

Szó esik a kijevi Ivan Franko Színház művészeinek visszalépéséről is, akik nem kívántak szerepelni az olimpián, arra hivatkoztak ugyanis, hogy Vidnyánszky biztosította őket: nem lesz orosz fellépője a fesztiválnak. A döntés okai ugyanakkor az alábbiak: az olimpia elnökségi tagja, egyben a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház művészeti vezetője, Valerij Fokin egyik új művének színpadra állítása; valamint a „Petropolisz című film vetítése, amelynek főszereplője, Anton Sagin orosz színész, aki állítólag az Ukrajna elleni háború támogatója”– fogalmaz a cikk szerzője.

Arifa Akbar több alkalommal is idézi Vidnyánszky Attila szavait, aki a The Guardian-nek azt nyilatkozta, a háború miatt lehetetlenné vált az orosz társulatok meghívása. – Azt az ígéretet tettem, hogy nem lesz orosz társulat a színházi olimpián, mint ahogy nincs is orosz társulat. A Rex című előadás a Magyar Nemzeti Színház produkciója, amelyet Valerij Fokin rendezett, Kirill Fokin szövegéből – derül ki Vidnyánszky Attila korábbi nyilatkozatából, amelyet idézve a The Guardian Vidnyánszky Attila lapunknak adott, angolra lefordított cikkére mutató linket használja.

Vidnyánszky Attilát később az Ukrán Nemzeti Színházzal való, általa hangsúlyozott közeli kapcsolat miatt is idézi a lap –  ez esetben is a Magyar Nemzet vonatkozó cikkéből építkezve:
 

Ebben a helyzetben sokszorosan fontosnak tartom azt, hogy kapaszkodjunk egymásba és ne engedjük el egymást, ami lerombolódik, azt mi, a kultúra emberei próbáljuk valahogy visszaépíteni, és ne szakítsunk meg minden kapcsolódási pontot.

 

Mindezek mellett a háborúellenességet a cikk írója amolyan búvópatakként említi, amely szerinte rejtett formában van csak jelen a jelenlegi színházi olimpián. Ennek kapcsán jegyzi meg, hogy Terzopulosz fogja majd rendezni Brecht-től a Kurázsi mama és gyermekeit. Itt jelzi, hogy a Nemzeti Színház igazgatója így foglalta össze a háborús helyzet hatását: 

Hiszek abban, hogy a lelkiismeretes művész nem teheti meg, hogy nem vesz tudomást a tényről: háború van. Ha a Rómeó és Júliát rendezi az ember, akkor ebben is meg fogja jeleníteni a háború eseményét.

 

Szó esik még többek között egy-egy produkcióról, így az Ifjú barbárok című, ifj. Vidnyánszky Attila rendezte darabról, a Fény-anyag címet viselő, francia–magyar koprodukcióban készült felolvasószínházi estről, amelyen Juliette Binoche is fellépett, illetve a Belgrádi Nemzeti Színház Háború és békéjéről. 

A beszélgetés végén ismét Terzopulosz szavait olvashatjuk, aki a maga részéről nem érzi az orosz művészek általános tiltását sem igazságosnak, sem szükségesnek.

Az alábbi szerzői kérdésre, azaz hogy milyen érzés számára, hogy egy olyan országban rendezik meg a színházi olimpiát, mely igencsak jobbra tolódott politikailag, Terzopulosz ezt válaszolja Akbarnak: „Ez nem csak Orbánról szól. Ott van Olaszország, Lengyelország... ha ezeket az országokat kizárjuk a fellépők közül, vagy megszüntetjük velük az együttműködést, a színház működésképtelenné válik. Ellenségeink szemébe egyenesen bele kell tudni nézni.”

Borítókép: A The Guardian cikke (Forrás: The Guardian)

Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.