A Luxemburg grófja története és a zenéje hordozza Lehár Ferenc művének eredeti jellemzőit, egyébként pedig új köntösben mutatkozik be a musicalelemeket is felvonultató operett. A szövegkönyvet teljes egészében újraalkotta a Szente Vajk–Galambos Attila szerzőpáros, aktuálissá téve ezzel a sodró lendületű, lenyűgöző díszletekkel dolgozó zenés színpadi művet.
A Luxemburg grófja bár ismert történetet dolgoz fel, mindannyiunk számára tartogat meglepetéseket.
Merész ötleteteket, fergeteges poénokat és eddig még soha nem látott karaktereket ígér a darab, mely szabadtéren igazán lenyűgözi majd a közönséget.
Az operett Párizsban játszódik, művészek között. A főszereplő – aki maga Luxemburg grófja (Koltai-Nagy Balázs) – egy festőművész, ahogyan a táncos-komikus karakter, Armand Brissard (Orth Péter) is, a művészet éppen ezért erőteljesen meghatározza a lelkületüket, így az előadásét is. A cselekmény fontos mozgatórugója a Sir Basilt alakító Járai Máté, aki emlékezetes alakítást nyújt az előadásban.
A Luxemburg grófja szövege tele van világirodalmi és filmes utalásokkal
Szente Vajk, az előadás rendezője így nyilatkozott a darabról:
Ha a Luxemburg grófjának valamilyen alcímet kellene adni, az valószínűleg A szerelem arcai lenne. Az operettek gyakran szólnak a szerelemről, ám ez az előadás kifejezetten sok verzióját mutatja meg ennek az érzelemnek. A történet középpontjában Angèle Didier (Bori Réka) áll, aki nem hisz a szerelemben, ám ez egy csapásra megváltozik. Nem titkoljuk, hogy ez egy törékeny érzelem, és hogy a nehezen felépített remények egy szempillantás alatt kettétörhetnek. Erről szól a darab: azokról a szerelmekről, amelyeket mindannyian átélünk, és bárki azonosulni tud velük.
A szöveg tele van világirodalmi és filmes utalásokkal, Shakespeare-től József Attilán át a Gyalog galoppig, a díszlet pedig amellett, hogy szemet gyönyörködtető, képzőművészeti hivatkozásokat is felvonultat.
Ízig-vérig operettet lát a néző, a klasszikus szerepkörökkel, Lehár Ferenc muzsikájával, viszont egy olyan történettel, amely jobban hasonlít az 1909-es ősbemutatóéra, mint az 1952-ben készült átdolgozásra. Újdonságként hat a visszanyúlás az eredeti sztorihoz, ám nem csupán verbálisan, hanem a partitúrában is sok meglepetéssel szolgálunk
– árulta el a Luxemburg grófjáról Galambos Attila, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház irodalmi vezetője.
