– Felteszem, általános iskolás volt, amikor először került kapcsolatba Petőfivel...
– És már gyerekkoromban megszerettem, pedig nem feltétlenül volt egyszerű: alaposan átrajzolták az alakját a kommunista kultúrpolitika elvárásai szerint. De általános iskolában szerencsére jó magyartanárom volt, aki e szempontok mellőzésével, pontosan el tudta magyarázni, ki ő, és miért érdemelnek figyelmet az alkotásai.
A következő fontosabb felismerés valamikor a ’90-es évek második felében ért: az egyik március 15-i ünnepségen Kaszás Attilával – Isten nyugtassa! – és Novák Péterrel a Múzeumkertben előadtuk a Csatadalt.
Jól sikerül New Orleans-i funk volt, akkor mozdult meg bennem először valami a Petőfi-versek megzenésítése kapcsán.
– 2006-ban aztán a Hangzó Helikon sorozatban meg is jelent öntől és a Rackajamtól a Petőfi-album. Ezen tizennégy vers szerepel a költőtől, többek között a Falu végén kurta kocsma, a Szeptember végén vagy A természet vadvirága.
– Gryllus Dániel 2005-ben keresett meg minket az album elkészítésének ötletével. Gyakorlatilag e lemez készítése során tértünk meg és lettünk Petőfi-hívők, ugyanis a munka során sikerült belülről megismerni Petőfi költészetét. Közben jöttem rá, hogy a beszélt nyelv szintjére kell visszabontani ezeket a verseket ahhoz, hogy hitelesen előadhatók legyenek. Így mielőtt felénekeltem volna őket, az összes verset hangosan felmondtam a tükör előtt –
Petőfi sorai ugyanis nem tűrik a modorosságot és a manírokat, valamennyit lerugdossák magukról.
Azért kellett a tükör, hogy észrevegyem és hátrahagyjam a sajátjaimat. Egyébként kilenc hónapig dolgoztunk a lemezen, háromszor énekeltem fel újra a verseket. Elsőre is jól sikerült, de valamennyi alkalom után tanultunk valamit, amit aztán felhasználhattunk a következő nekifutásnál. Azóta persze számos újabb Petőfi-verset megzenésítettünk.
– Ezek szerint várható, hogy újabb Petőfi-albummal jelentkeznek?
– Nem fogunk. Nem szeretnénk beszállni a Petőfi-bizniszbe. Petőfi ugyan kommercializálta magát, de ezt csak ő tudta megtenni saját magával, mások már nem tudják vele, bármennyire is próbálják.
Úgy gondoljuk, nem használhatjuk üzleti, kereskedelmi célokra a műveit, mert megbosszulná magát a dolog.
Az újabb és újabb megzenésített verseket tehát csak a koncerteken hallhatja tőlünk a közönség.
– 2022-ben Szirtes Edina Mókussal elkészítették a Kacsóh Pongrác és Heltai Jenő nevével fémjelzett János vitéz áthangszerelt változatát, amely gyakorlatilag egy táncszínházi produkció zenei anyaga. Milyen tapasztalatokat szerzett a munka során?
– Az eredeti daljáték már nem annyira Petőfi, sokkal inkább a pesti Broadway, de ezzel semmi bajom:
budapesti gyerek vagyok, szeretem ezt a várost, ezért is tetováltattam a jobb kezemre Budapest térképét egy Petőfi-portréba foglalva.
Heltai szövegei szintén zseniálisak. Ami pedig az általunk készített verziót illeti: azokat a zenei témákat és motívumokat tartottuk meg a daljátékból, amelyek egy táncszínházi produkció esetében is dramaturgiai funkcióval bírnak. Szirtes Edina Mókus hangszere a hegedű, és amikor elkezd játszani rajta, tőlem alig öt centire, az mindig óriási élmény. Pályafutásom során számos kitűnő hegedűssel dolgoztam már, de komolyan mondom, Mókus az egyik legjobb közülük. A játéka inspirál, arra sarkall, hogy legalább tizenötször jobb legyek, mint nélküle lennék.
– Ezúttal is tanult valamit?
– Kezdetben úgy gondoltam, hogy bluesharmonikán egyszerűen nem lehet úgy játszani, ahogy ebben a produkcióban kellene, aztán rájöttem, hogy mégis lehet. Ehhez persze új alkalmazást kellett találnom a hangszeremhez.
Egyévi gondolkodást és próbálkozást igényelt, de végül sikerült.
Minden egyes ráfordított perc megérte!
– Idén aztán elnyerték a Petőfi zenei díjat az év koncertje 2023 kategóriában. Mikor és hol adták ezt a koncertet?
– Március 4-én és 15-én sugározta a Duna televízió, amelyik e produkcióval ünnepelte a Petőfi-bicentenáriumot. Ebből következőleg Petőfi-verseket adtunk elő addig sosem hallott formában a Modern Art Orchestrával és vendégelőadókkal – például Pál István Szalonnával és bandájával – közösen.
Vagyis a produkcióban egyszerre volt jelen az autentikus magyar népzene, a tradicionális blues, valamint a big band hangzás, és az egészet sikerült úgy meghangszerelni, hogy értelme is legyen, mármint zeneileg.
– A főtéma után jöjjenek a melléktémák! Nemrég jelent meg a Budapest Bár legújabb lemeze, a Tíz után, amelyen az LGT slágerét, a Bokszot adja elő újragondolt formában. Az elején Bo Diddley-t, az amerikai rock ’n roll egyik fontos alakját említi. Miért őt szólította meg?
– Mert felfogásunkban az egész dal nem más, mint egy Bo Diddley-groove: az ő dalaira jellemző lüktetést igyekeztünk visszaadni a Boksz új változatában. Rendszeresen azzal kezdte a számait, hogy „Hey! Bo Diddley”, vagyis indokolt volt e dal elejére is beilleszteni ezt a pár szót. A Boksz új változatát egyébként Frenkkel, vagyis Torma Gáborral találtuk ki, ő is énekel egy dalt a lemezen.
– Ahogyan az ön lánya, Ferenczi Bora is. Hogyan alakult ki az együttműködés?
– Örülök neki, hogy közreműködik az albumon, büszke is vagyok rá, de nem szólok bele a lányom dolgaiba. Nálunk nincs protekció, a Budapest Bárba sem én hívtam: Farkas Róbert zenekarvezető ötlete volt, hogy énekeljen. A számot pedig – az Alone Again (Naturally)-t – maga választotta.
A Budapest Bárba ugyanis mindenki maga viszi a dalt, amit el szeretne énekelni. Így egyfelől a személyes kedvencéről van szó, tehát megvan az előadásához kellő érzelmi megalapozottság, másfelől biztosra vehető, hogy az előadói habitusához is illik a dal.
Talán éppen ez az egyik tényező, ami miatt olyan jól működik ez a csapat.
A Pató Pál úr Ferenczi György és a Rackajam 2006-os Petőfi-lemezéről
– Következő fellépésük július 21-én lesz, a Várkert Bazár szabadtéri nagyszínpadán. Mire számíthatnak, akik elmennek rá?
– Ezúttal csak a Rackajam és a Modern Art Orchestra lép színpadra, úgyhogy egy tizenhárom fúvóssal kísért Petőfi-műsorra lehet számítani. Ami pedig minket illet,
ez a koncert egy dolgos hétköznapok jellemezte, érdekes folyamat fontos állomása lesz: az ugyanis, amin eddig dolgoztunk, csak július 21-én, a színpadon fog beérni.
A magam részéről már alig várom, hogy ott legyek!
NÉVJEGY:
Ferenczi György (1968): zenész-előadó, szájharmonika-művész, hegedűs, gitáros. Jelenlegi zenekara: Rackajam (Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák). Legutóbbi kitüntetése: Petőfi zenei díj az év koncertje 2023 kategóriában.
