Pollack kora legismertebb és egyik legfoglalkoztatottabb építésze volt. Nagyjából kétszáz olyan épületről tudunk, amelyet ő tervezett és kivitelezett. A történelem azonban úgy hozta, hogy alkotásainak kevesebb mint egynegyede maradt fenn csupán, többségük csak átépítve látható. Főként a fővárosban, Pest-Budán tevékenykedett, de az országban több főúri kastélyt és középületet is tervezett. Előbbiek közül a legjelentősebb a Fejér megyei Dégen található Festetics-kastély, amelyet kis vagy miniatűr Nemzeti Múzeumként is szoktak emlegetni, mert homlokzata kísértetiesen hasonlít Pollack későbbi fő művére. A nemzeti építészetünk atyja 1809-től a József nádor vezette építési hatóság, a Szépítő Bizottmány építész előadójaként komoly szerepet játszott a város rohamos és tervszerű fejlődésében. Az 1810–1830-as években több mint száz fővárosi magánházat tervezett, amelyek jelentősen meghatározták főként a mai belváros képét.
- Pollack tulajdonképpen a pályája elején már a fővárosba kerül, amely akkoriban igen elmaradott volt, ám óriási fejlődés küszöbén állt. József nádor adta meg a politikai lehetőséget a modernizációhoz, amely az 1838-as pesti árvíz után még fontosabbá vált. A Duna-korzó és a város több pontja is ezután vette fel a kor színvonalához igazodó formát. Pollack Hild Józseffel karöltve teremtette meg a magyar klasszicista építészet alapjait. A 250 éve született építészben az volt különleges, hogy ő nem másolt, hanem ennek a stílusnak a magyar sajátosságait alakította ki, képes volt a hagyományt, az innovációt, a nemzeti függetlenség elnyerésére való törekvést és az európai együttműködést összeilleszteni. Ez a kreatív szárnyalás a Nemzeti Múzeumban is rengeteg helyen tetten érhető. Emiatt lehet az, hogy Európa-szerte jegyzett, különleges objektumok közé sorolják a szakértők Magyarországon első múzeumnak szánt középületét – hangsúlyozta Debreczeni-Droppán Béla, aki hozzátette azt, hogy ez nem a jobbágyok adójából, hanem a nemesség, valamint az Országgyűlés felajánlásából született meg a nemzet számára. A több megújult térrel büszkélkedő Múzeum körúti intézményben a Pollack 250 kiállítás kapcsán számos tablót helyeztek el, amelyek a reprezentatív teremsorokról mesélnek egy-egy régi fotó társaságában.
− A tárlat törzsanyaga a második emeleten van, ahol számos olyan műtárgyat, eredeti terveket, illetve okmányt mutatunk be, amit eddig még nem láthattak kiállításon az érdeklődők. Mindemellett nagyon erős a vizuális tartalom is, amelynek segítségével még közelebb hozhatjuk minden korosztályhoz Pollack személyét, aki ugyan osztráknak született, de magyarnak vallotta magát – összegezte a kurátor.
A videót készítette: L. Szabó Fruzsina
Borítókép: Magyar Nemzeti Múzeum/Schumy Csaba
