Majd ismertette új kiállítását, amelyből néhány gondolatot emelünk ki: – A kiállítás most elkészült második részében a földi világ vetületét látjuk az ég abroszán, azaz a magyar népköltészet és népélet elevenedik meg a csillagos égbolton. A tárlat középpontjában a Rónaőrző – Világügyelő pásztor áll. Valójában, ő a magyarok Öreg Istene, aki a kompozícióban légiesen felemelve, legősibb viseletünkben, a gyönyörűen hímzett subában, botjára támaszkodva, őrzi és vigyázza pulikutyájával együtt a nyáját, azaz a hét racka juh szimbolizálta magyar nemzetet – sorolta Józsa Judit. Megtudtuk például, hogy a Mars bolygót a magyar nép Vérrel Versengőnek nevezi, ezért honfoglaláskori viseletben, a bezdédi süvegcsúcs díszítette süvegben ábrázolta, oldalán kardjával és tarsolyával, a rakamazi turullal a nyakdíszén, szárnyas griffes díszes ruhában, dárdával és karján a kerecsen sólyommal testesíti meg a magyar Hadurat, a honfoglaláskori palmetták koszorúzta csillagos égben. E harcos nincs egyedül az ég csillagai közt, a sok- sok csillag közül egy a Bujdosók lámpása névvel hagyományozódott generációkon át a magyar parasztcsaládokban. Így a történelmünk betyárkorszaka is felkerült a csillagos égbe. A magyar népköltészet és népmesevilág további alkotásai megtekinthetők a kiállításon, a Józsa Judit Galériában.
Borítókép: Kerámiaszobrok mesélnek a magyar mitológiáról (Fotó: Havran Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!