„Nincs bocsánat, fiúk, lányok! Bocsánat csak akkor van, ha bocsánatot kértek!”

Forrnak az indulatok a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori posztjára kiírt nemzetközi pályázat miatt. Több ismert zenész, közéleti szereplő is megszólalt az ügyben, köztük Fogel Frigyes, a négy nyelven beszélő zenész, nemzetközi hírű független filmes is. Videóüzenetének részleteit kontextusba helyezve idézzük.

Budapest, 2023. április 12. Esti kivilágításban a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem (LFZE, vagy Zeneakadémia) szecessziós stílusú 1907-ben felépült mûemlék épülete, a fõváros VI. kerületében, a Liszt Ferenc téren. A bejárat felett Liszt Ferenc zeneszerzõ, zongoramûvész, karmester és zenetanár életnagyságnál nagyobb ülõszobra, Strobl Alajos alkotása (1907). A fõpárkány feletti névfelirat mellett pedig, Maróti Géza Géniusz-szobrai. MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Branstetter Sándor Forrás: Branstetter Sándor/MTVA

A nemzetközi pályázat kiírásával a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) célja az volt, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek olyan rektora legyen, aki már Magyarországon kívül is tapasztalatot, elismerést szerzett, s aki visszaemeli az egyetemet a magyar zenei hagyományokat megillető helyre, hiszen az intézmény 2016-ban még nemzetközi előadó-művészeti rangsorok előkelő pozíciói közt szerepelt.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szecessziós stílusú, 1907-ben felépült műemlék épületének homlokzati része, az egykori felirattal, a főváros VI. kerületében, a Liszt Ferenc téren (Forrás: MTVA/Branstetter Sándor)

Az új iránnyal ment szembe az egyetem 24 fős szenátusa, amely a történteket ismerő források szerint nyíltan nem szakmai, hanem politikai szerepvállalást tanúsít. A törvényt is saját olvasata szerint értelmezi, mind a pályázat kiírása, mind pedig a rektorjelölt választása kapcsán.

Az intézményt vezető grémium teljesítményének hanyatlását a nyilvánosan hozzáférhető adatok is szemmel láthatóan bizonyítják, hiszen míg az egyetem a nemzetközi rangsorolásban 2016-ban még a 30. helyen szerepelt, 2023-ra ezt a pozíciót sikerült 21 hellyel hátrébb, az 51.-re süllyeszteniük. Mindezt úgy, hogy a teljesítményük növeléséhez szükséges feltételek adva voltak: a Zeneakadémia állami támogatása jócskán nőtt. 2018-ban 3,8 milliárd forintot, 2023-ban pedig már 4,3 milliárd forintot szavaztak meg a büdzséből az intézménynek.

Csák János kulturális miniszter a szakmai véleményeket is figyelembe véve kiterjesztett, új, nemzetközi pályázatot írt ki a Zeneakadémia rektori posztjára, amelyet mind a Magyar Zenei Tanács elnöksége, mind a Magyar Muzsikusok Szövetsége üdvözölt.  A pályázat új elbírálásának határideje 2023. október 31-re módosult.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorválasztása körüli anomáliák kapcsán több, ismert zenész, közéleti szereplő is megszólalt. Lapunknak nyilatkozott Bolyki György zenész, producer, a Bolyki Brothers tagja, a Kaposfest társalapítója, aki majd tíz évig a fesztivál igazgatója, ezt követően pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekar igazgatója volt.

– Én azért próbálom ebben az új helyzetben az őszinte szembenézésre helyezni a hangsúlyt, mert sokkal jobb, ha mi, szakemberek találjuk meg a megoldást, mint ha a fenntartó kezd el tűnődni, vajon miért finanszírozná a világ egyik legjobb (és legdrágább) zenei képzési rendszerét az adófizetők pénzéből, ha utána az outputnál mindez arra elég, hogy a világ legjobb Zeneakadémiáinak rangsorában valahol az ötvenedik és századik hely között legyünk? Nincs itt valami alapvető probléma?

Értem én, hogy a Zeneakadémiát Liszt Ferenc szelleme védi, csak az a baj, hogy pénzt nem tud adni. A jelenlegi gazdasági helyzetben félő, hogy a fenntartó jogosan megkérdőjelezi, tudja és akarja-e finanszírozni ezt a rendszert, és végül védhetetlenné válik a mai zenei ökoszisztéma fenntartása. Mit hagyunk így örökségként a gyerekeinkre? Nekem ez a legnagyobb problémám

– fejtette ki álláspontját Bolyki György.

Az Index oldalán megjelent egy cikk, amelyben közölték a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Zeneművészeti Tagozatának huszonnégy tagja által aláírt levelet, amelyet Vashegyi György elnöknek küldtek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pályázata körüli anomáliák miatt. A levélírók csalódottságukat fejezték ki, hogy Csák János kulturális és innovációs miniszter nem velük, a tizenkét éve köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémiával egyeztet, hanem a csupán néhány hete alakult Magyar Muzsikusok Szövetségével.

Vashegyi György levélben válaszolt a Zeneművészeti Tagozatnak, amelyben beszámolt arról, hogy ő az MMA elnökeként több alkalommal is egyeztetett a Zeneakadémiáról Csák János miniszterrel. 

A szintén az Index oldalán nyilvánosságra hozott levelében kifejtette: „A miniszter úr elfogadta azt a javaslatomat, hogy az MMA testületként lehetőleg formálisan maradjon távol ettől a konfliktustól. A miniszter úr teljesen egyetértett velem abban, hogy ez a távolságtartás most különösen indokolt, hiszen akadémikusaink között nemcsak zeneakadémiai oktatók, hanem jelenleg aktív tanszékvezetők is vannak.”

A Magyar Művészeti Akadémia elnöke levelében kifejtette, hogy a Zeneakadémia rektorválasztásával kapcsolatban egyébként azonos véleményen vannak Csák Jánossal.

Teljesen egyetértettünk a miniszter úrral abban is, hogy egy dologban semmilyen körülmények között nem engedhet a fenntartó: az új zeneakadémiai rektornak megkérdőjelezhetetlen, nemzetközileg is az élvonalban álló szakmai életművel kell rendelkeznie oktatási téren is. Liszt Ferenc pontosan ilyen volt, míg a közelmúlt vezetői nem teljesen ilyenek: nézetem szerint a 24. óra utolsó öt-tíz percében vagyunk, mert ez az intézmény még egy rossz személyi döntést nem bír ki.

Az intézmény jövőjéért aggódva idézte fel egykori zeneakadémiai tanulóéveit, s fejtette ki véleményét Fogel Frigyes független filmes, aki kilencévesen csellistaként nyert országos zenei versenyt, s 11 évesen már a Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult. A négy nyelven beszélő filmes-zenész szólistaként és zenekari szólamvezetőként koncertezett szerte a világban, több nagy múltú lemezcég készített vele felvételeket. 33 éves korában elhagyta a zenei pályát és Spanyolországban alapított független audiovizuális műhelyt.

Fogel Frigyes zenész, független filmes (Forrás: FogelMedia)

A közösségi médiában közzétett videójából idézünk részleteket.

„…Amikor a Zeneakadémia lépcsőit koptattam, sok mindent láttam… Nagyon sajnálom, hogy hatalmas a hallgatás itt a komolyzenei showbusiness keretein belül – mert most már csak showbusinessről beszélhetünk. Ledöbbentem – az Indexből értesülve –, hogy mindenki, szinte kivétel nélkül aláírt egy nyilatkozatot. Nagyon furcsállom, hogy most, mikor már, illetve még nem ülnek a nyakunkon bizonyos külső erők, teljes a »kuss«, a hallgatás a szakma részéről és ugyanazt az ócska gyávaságot és egyoldalúságot látom, amit akkor is tapasztaltam az átkosban…

…Nagyon szeretném, ha végre kikerülne a szennyes az asztalra, hogy beszéljük meg a dolgainkat nyilvánosan…

…A bátorság, a felkészültség hiánycikk, a középszerűség ordít és egyre jobban megyünk le a dekadenciába szellemi és kulturális szinten Magyarországon, és ez nem a kormány hibája, ez a belterjes, ócska maffiáknak a hibája, ami sok-sok évtizede már Magyarországon létezik, és nem akarják, hogy esetleg mások is labdába rúgjanak…

…Elkeseredve és szomorúan olvastam a listát, az aláíróknak a nevét, akik tiltakoztak Csák János miniszter döntése, illetve próbálkozásai kapcsán. Személyesen ismerem az aláírók nagy részét, éveket töltöttem velük együtt és már akkor is pontosan világos volt, hogy ki hová húz, milyen ember. Köztük vannak kiváló emberek, de a többségük SZ.R ember…

…Ha lenne hatalmam, és lenne mögöttem pénz, akkor bizony az egész garnitúrát kisöpörném. Vagy ha nem lehetne velük mit csinálni jogilag, akkor nagyon egyszerűen létrehoznék egy új Zeneakadémiát…

…Egyet ki kell, hogy mondjak: Nincs bocsánat, fiúk, lányok! Bocsánat csak akkor van, ha bocsánatot kértek! Igen, ti, zeneakadémiai professzoroknak titulált lélekgyilkosok! Van köztetek rendkívül jó ember is, de nagyon kevés…

…Pontosan emlékszem, hogy amikor fiatal voltam, hogyan mentek tönkre körülöttem zseniális, nagyon nagy tehetségű zongoristák, egyéb hangszeres művészek. És igen, ez a ti felelősségetek is, mert nem emberi módon bántatok velük…”

A teljes videóbejegyzés itt tekinthető meg.

Borítókép: Esti kivilágításban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szecessziós stílusú, 1907-ben felépült műemlék épülete, a főváros VI. kerületében, a Liszt Ferenc téren (Forrás: MTVA/Branstetter Sándor)