Závogyán Magdolna: A múltra építkezve érdemes formálni a jelent és tervezni a jövőt

– A fennmaradás, a túlélés önmagában bizonyosság arra nézve, hogy mindig a múltra építkezve érdemes jelent formálni és jövőt tervezni – hangsúlyozta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár a kétszáz éves Miskolci Nemzeti Színház jubileumi évadának nyitóünnepségén, A tatárok Magyarországon című darab díszelőadása előtti köszöntőjében.

A 200 éves Miskolci Nemzeti Színház jubileumi díszelőadása Fotó: Vajda János

Hagyományok és megújulás

A Miskolci Nemzeti Színház fennállásának kétszázadik évfordulója alkalmában tartott ünnepségen részt vett Závogyán Magdolna kulturális államtitkár is, aki ünnepi beszédében hangsúlyozta: sok diadal és válság tanúja volt a teátrum, amely számos nemzedéknek hirdette a művészet időtlen csodáját fennállásának két évszázada alatt. Mint mondta, véletlenül és méltatlanul nem marad fenn kétszáz évig egyetlen intézmény sem. A megújulás az örökséget megtartva és megbecsülve lehetséges, az örömteli és értékteremtő alkotómunkához pedig a hagyományok feltétlen tisztelete adhat keretet – tette hozzá.

Egész napos ünnepségsorozattal köszöntötte fennállásának kétszázadik évét a színház. Fotó: MTI/Vajda János)

A magyar nyelvű színház ügye mindenek előtt

Az államtitkár megemlékezett az 1843-as tűzvész és az azt követő újjáépítés történetéről is, mely – mint mondta – számára a fizikai megsemmisülést legyőző szellemi, lelki folytonosságot és a közösségi összefogás és akarat diadalát szimbolizálja a pusztulás fölött.

Bár a tűzben az épület, az anyag odaveszett, a város elkötelezettsége a magyar nyelvű nemzeti színház ügye iránt nem vesztett a lendületéből.

A tűzvész utáni forradalmat követő időszakban sem adták fel a miskolciak az álmaikat. A színház újjáépült, így 1857. szeptember 3-án a teátrum immár Miskolci Nemzeti Színház néven nyithatta meg kapuit – emelte ki az államtitkár, aki egyúttal gratulált a társulatnak a kiemelkedő bicentenáriumi évadhoz, 

és megköszönte mindazok munkáját is, akik a kihívásokkal terhelt időszakban is a művészet csodájába vetett hittel teremtenek értéket.

Hirdetni a színház közösség- és identitásformáló erejét

Hangsúlyozta azt is: szeretné, hogy a sokat megélt intézmény még évszázadokon át hirdesse a kultúra közösség- és identitásformáló erejét. De kitért arra arra is, hogy az idei évben több bicentenáriumot is ünneplünk: Madách Imre és Petőfi Sándor születésére, valamint meghatározó életművére és nemzeti imádságunk, a Himnusz keletkezésére emlékezünk.

Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója az ünnepi köszöntőjében úgy fogalmazott: a teátrumnak rendkívüli közösségformáló ereje van a városban. 

A miskolciak sajátjuknak tekintik a színházat, ez pedig abból ered, hogy a mai miskolci polgárok elődei együtt, közös akaratból építették a színházat – mondta. 

Veres Pál,  Miskolc polgármestere pedig azt emelte ki a beszédében, hogy a mai Magyarország első kőszínháza a legsötétebb időkben is lobogó fáklyaként őrizte a kultúra, a művészet és az emberség, az emberi értékek fényét. 
 

A tatárok Magyarországon régen és most

Az ünnepi köszöntők után a színházban délután öt órától a Szőcs Artur rendezte A tatárok Magyarországon című darabot láthatta a közönség. Pontosan ugyanazt a művet állították színpadra, amivel a teátrum kétszáz esztendeje megnyitotta ka apuit.  

 A mai Magyarország területének első magyar nyelven játszó kőszínháza pedig több ünnepi programmal is készült és készül még a bicentenáriumi ünnepségre és évadra.

Borítókép: Závogyán Magdolna kulturális államtitkár (Fotó: MTI/Vajda János)