A Mágnás Miska a magyar filmtörténet Csárdáskirálynője

A Mágnás Miska fogalom a filmtörténetben, olyan mint a Tizedes meg a többiek, vagy a Tanú, amivel minden magyar ember találkozik egyszer az életében. Több ilyen magyar filmünk van, ami annak köszönhető, hogy ezek időtálló remekművek – fogalmazott Kurutz Márton, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetője. A szakemberrel arról beszéltünk, mitől lett ilyen kasszasiker Keleti Márton 1948-ban készült filmoperettje, amit valahányszor elővesznek, szereti a közönség. A szeptember 12-én kezdődő Budapesti Klasszikus Film Maratonon vetítik a múlttal és vele együtt az arisztokráciával való leszámolás szellemében fogant remekművet.

Forrás: NFI

1948-ra vált újra aktuálissá, hogy filmet készítsenek a Mágnás Miskából. A feladat a sokoldalú Keleti Mártonnak jutott, aki örökzöldet készített az aktuális politikai helyzet igényeihez igazított operettből. Az ötlet, hogy a népszerű operettel járassák le azt a társadalmi réteget, amelyet amúgy is le kell járatni a szocialista korszellem szerint, bevált.  „A múltat végkép eltörölni” szellemében mindent kijátszottak,  hogy a receptúra beváljon. 

– Ez a változat még vitriolosabbra sikerült, mint az eredeti, hiszen már nem volt semmi, ami védje az arisztokráciát. A humor mezsgyéjén azonban meg tudott állni a forgatókönyvíró tolla, így nem lett kifejezetten irritáló és túlzott indulatkeltő Korláth grófék szerepe, hanem csak szimplán nevetséges és szánalmas. A siker egyik titka az volt, hogy

 Keleti nem propagandafilmet készített, hanem kíméletlen szatírát. Mindezt egy olyan történelmi korszakban, amelyben nehéz volt filmet forgatni, hiszen a háború a filmgyárat is megtépázta. 

Apróhirdetésben toborozták az estélyiruhás báli közönséget, akiket hatalmas térben, a Hunnia összenyitott ikerműtermében mozgattak. A filmgyár udvarán  építették fel a vásári helyszínt, amely új elemként került be a történetbe. Ugyancsak a forgatókönyvíró agyából pattant ki Pixi és Mixi gróf figurája, akiket a Latabár fivérek alakítottak. Hatalmas produkcióvá duzzadt így a Mágnás Miska, amelynek eredménye, hogy évtizedeken keresztül csaknem mindenki találkozott vele Magyarországon. Ha szabad ilyet mondani, a Mágnás Miska a magyar filmtörténet Csárdáskirálynője. Mindig elő lehet venni, és mindig biztos a siker – mondta. Hozzátette, hogy természetesen a szereplők választása is nagyon fontos volt. Érdekesség, hogy Gábor Miklósnak ez az egyetlen vígjáték szerepe filmen, és a jellemzően drámai karaktereket alakító színész brillírozik is ebben. A többi alakításban is nagy színészeket láthat a nagyérdemű: Pécsi Sándor, Németh Marika és Sárdy János operettszínészek is feltűnnek.

Kurutz Márton úgy látja, hogy a jó film egyik titka az, hogy egy olyan figura legyen benne, akitől egyedi és emlékezetes lesz a film. – Ha el tud varázsolni, el tudja hitetni, hogy ami ott történik az a valóság, akkor egy életre beleszeret az ember a figurába.

A Mágnás Miska digitálisan felújított változatát a szeptember 12–17.  között megrendezett Budapesti Klasszikus Film Maratonon vasárnap 11-kor az Uránia dísztermében tekinthetik meg.

 Borítókép: jelenetfotó a filmből (Forrás: Magyar Nemzeti Filmarchívum)