Ezüstjubileumát ünnepli 2023-ban a Zsidó Kulturális Fesztivál. A huszonöt éve indult esemény célja a közösségteremtés, hogy a zene szakralitásával hozza össze az embereket. Negyed évszázadnyi hagyományra építkezik, mely alkalomból a zenei stílusok széles palettájáról hívtak meg fellépőket. Irodalom, a capella, klezmer, jazz és a fesztivál történetében most először egy ütőhangszeres koncert is feltűnt a programban: Ütős Klezmer Duóban – Szives Márton és Alex Jacobowitz koncertje a Rumbach utcai Zsinagógában.
A multifunkcionális tér
A Rumbach utcai zsinagóga egyre közismertebb a hazai turizmusban és koncertéletben. Két éve, 2021-ben adták át a felújított, káprázatos épületet, mely addig szinte elbújt az utca házsorában. Azonban a 2019-ben befejezett munkálatok kiemelt helyszínné tették: az intézmény az államilag támogatott renoválás kezdetétől fogva arra törekedett, hogy egy olyan multifunkcionális térré váljon, amely nemcsak a zsidó közösség fejlődését segíti, hanem egyúttal kulturális és turisztikai helyként is üzemelhet.
Ezért idén a Zsidó Kulturális Fesztivál már másodszor töltötte meg koncertekkel az impozáns termet, szinte szó szerint: az ütős hangszerek tiszteletet parancsoló mennyiségben sorakoztak előttünk a színpadon.
Klezmer marimbán
Van, akinek zsinagóga, van, akinek koncertterem, de ez a szép benne, hogy mindenki megtalálja a helyét itt
– mondta köszöntőjében Alex Jacobowitz, a világjáró xilofonművész, aki a fiatal marimbaművész, Szives Márton vendégeként tért vissza Budapestre több mint harminc év után. A koncert eleget tett mind a közönség, mind a terem sokszínű elvárásainak: frissítően és szinte észrevétlenül ötvözte az ősi hagyományokat, a hazai és nemzetközi kortárs zenét és a klasszikus előadást. Koncert volt és rituálé, ahogy azt Szivestől megszokhattuk, s ebben hű társra lelt Alex Jacobowitzban és a Mucsi Gergő által vezetett Szegedi Ütőegyüttesben is.
– Minden oldalát meghallgathatjuk ennek a szépségnek – vezette fel a koncertet Szives Márton, miközben bemutatta marimbáját. Házigazdaként és szólistaként vezetett minket a zenei stílusok sokaságában.
S tényleg, a tangótól a klezmerig, a musicaltől a magyar kortárs zenéig mindenből hallhattunk pár művet. Mégsem hatott egyvelegnek, az előadópáros egy autentikus klasszikus koncerten vezetett végig minket.
Nyitányként Szives Márton rugalmasan virtuóz szólójában Astor Piazzola Libertangója alapozta meg a ritmikus, de dallamos hangulatot. Ezt követte egy akrobatikus ütő duó, a Specchio (olaszul tükör), amelyben a hangszerkezelés új oldalára csodálkoztunk rá: Szives Márton és Mucsi Gergő látványos és megkomponált párharcot vívtak nemcsak a hangszereken, de verőikkel is. Kevés koncerten hallottunk vastapsot az első műsorszámoknál, de itt az éljenzés is felcsendült.
E nyitány után Alex Jacobowitznak engedték át a dobogót, aki a marimba virtuozitásának egy új oldalát mutatta be. A nyugodt, kifinomult hangszerkezelés, a búgó, fülbemászó hangzásból ki-kitörő feszes akkordok hűen reprezentálták életművét, ahogy ötvöződik a marimba és az évszázados szefárd zsidó dallamkincs.
Musicaldalok és magyar kortárs zene
De ha a színpadon megjelenik egy pisztoly, annak valamikor el is kell sülnie.
A klezmer dallamok nem csak szólóban hangzottak fel. Alex Jacobowitz hol Szives Mártonnal duóban, hol egy további kisegítővel trióban adott elő műveket a Hegedűs a háztetőn című musicalből és az erdélyi zsidóság dallamkincséből. Egyre több fellépőt ismerhettünk meg. Isaac Albéniz Leyenda című közkedvelt opusánál már nem csupán Szives és Jacobowitz, hanem öt ütős állt a színpadon. Ekkor már érezhető volt a közönségen, hogy feszülten várják azt a bizonyos durranást.
„A nap felkel, a játékok, babák újra megmerevednek, de a gyilkosság nyomait nem lehet eltüntetni” – fejezte be Márta István Babaházi történet című művének bemutatását Szives Márton. A magyar zenészek kvartettje egy pillanatra sem engedte el a figyelmünket. A babák mindennapi élete, a mesebeli intrikák, a gyilkosság, majd a megjátszott halál mind tisztán megjelent előttünk. Felcsendült a nagy opusz, végre eldurrant a pisztoly.
A terem akusztikája sajnos nem segítette az előadókat. De megnyugodva tapasztaltuk, hogy tudják kezelni a helyzetet, sőt Márta István tökéletesen megkomponált hatásszünetei talán még erősebbek voltak a három-négy másodperces visszhangú teremben.
Ez a tökéletes dramaturgiai pontja lett volna a koncert lezárásának. Jacobowitzcal azonban még felcsendült utoljára a Weiner Leó Divertimentójából ismert pattogós Rókatánc, melynek jókedvével végül mi is útra keltünk.
Fel se tűnt, hogy több mint kilencven perc volt az est. Egy olyan ütős koncertet kaptunk, mely a fület és a lelket is kímélte. Bár csak ütőhangszerek szerepeltek, sosem volt egyhangú, s végképp nem volt túl sok. Szives Márton és Alex Jacobowitz telt házas produkciója nem hiába volt az egyik érdekessége a 25. Zsidó Kulturális Fesztiválnak. Hallgattuk volna még!
Borítókép: Alex Jacobowitz, a Szegedi Ütőegyüttes és Szives Márton (Fotó: Purger Tamás)
