Persze nem csak a fellépések töltik ki a napjait: mivel felfedezte, hogy a kutyák értik őt, és engedelmeskednek neki, arra használja őket, hogy közreműködésükkel kifossza a környékbeli gazdagok házait, másfelől arra, hogy bosszút álljon az ellenségein.
A recenziók többsége Luc Besson bosszúfantáziájaként jellemzi a filmet, középpontjában egy perifériára szorult, ám a számkivetettek közösségében magára találó, ezek után főnixként feltámadó figurával.
E minőségében olyan, mintha egy papírmozis előzmények nélküli képregényfilm lenne, egy szuperhős eredettörténetével, amely egyes szerzők szerint a Joker, valamint A bárányok hallgatnak nyilvánvaló hatását mutatja, mások a Hibátlanokat, valamint az 1971-ben készült (és 2003-ban újraforgatott) Willardot említik.
Ami pedig magát a végeredményt illeti: az Euronews szerzője szerint Luc Besson filmje inkább csak ugat, és ritkán harap. A Cineuropa ugyanakkor csavaros, vicces, őrült filmként, továbbá sötét megváltástörténetként jellemzi az alkotást, számos gondosan koreografált, olykor humortól sem mentes kutyás akciójelenettel.
Ám hogy valójában milyen Luc Besson visszatérő filmje? Erről mindenkinek magának kell meggyőződnie. Az alkotás Dogman – A kutyák ura címmel október 19-től látható a hazai mozik műsorán.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!