Mit gondolnak a dalszerzők a mesterséges intelligencia (MI) használatáról?
A magyar dalszerzők széles köre nyitott az MI használatára – derül ki az Artisjus Egyesület augusztusi felméréséből, amely az Artisjus által képviselt szerzők körében 579 fő részvételével, valamint a magyar lakosság körében országosan reprezentatív mintavétellel, 1408 résztvevő megkérdezésével készült. A kérdőívet kitöltő zenei alkotók 19 százaléka már kipróbált legalább egyszer valamilyen mesterséges intelligencia alapú programot, köztük többségben vannak a zenei producerek (49 százalékuk használt már ilyen programot).
A szövegíróknak viszont még csak alig 15 százaléka hívta segítségül a mesterséges intelligenciát az alkotáshoz a ChatGPT berobbanásának dacára.
Ugyanakkor a szerzők többsége (58 százaléka) egyelőre nem használná az MI-eszközöket az alkotói folyamatokban egyszerűen azért, mert a munkájuk legélvezetesebb részét, a kreatív alkotást maguknak tartanák meg (56 százalék). Emellett azt gondolják, az önkifejezés csak emberi munkával lehet hiteles (64 százalék), és szerintük jó dalt szívvel-lélekkel lehet írni (45 százalék).
Ellenben a dalszerzéshez kapcsolódó egyéb feladatokat már szívesen „kiszervezik” az MI-nek a magyar dalszerzők, hogy több idejük maradjon a kreatív folyamatokra – ismertette az adatokat az Artisjus.
Ha az alkotómunka mellett a kapcsolódó feladatokat is tekintjük, jól látható, hogy a többség (66 százalék) támaszkodna a mesterséges intelligencia segítségére: a legtöbben a zenei utómunkában dolgoztatnák (29 százalék), és igénybe vennék a marketinganyagok előállításában (28 százalék), a lemezborító megtervezésében (27 százalék) is. A felmérésben részt vevő alkotók tudják, hogy az MI jelentős hatással lesz a dalszerzői tevékenységükre (44 százalék), és 25 százalékuk tartja lehetségesnek, hogy az MI-megoldások felvehetik a versenyt az igazi dalszerzők munkájával,
de alig 8 százalék fél attól, hogy a jövőben elveszítheti a munkalehetőségét az MI térnyerése miatt.
Akik már nagymértékben érzik a saját bőrükön az MI térnyerésének hatását, közülük minden második szerző sürgetőnek tartja a szabályozását.