Nemcsak hirdette a magyar kultúrát, hanem művelte is azt

Ma délután avatják fel Kerényi Imre síremlékét a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen a művész halálának ötödik évfordulójának alkalmával. Az alkotó nem csupán színházi rendezőként vált halhatatlanná, a politikai véleményét is mindig nyíltan vállalta, az ellenzéki támadásokat pedig emelt fővel viselte.

Budapest, 2014. június 4. A lap producereként említett Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott a Magyar Krónika közéleti kulturális havilap első lapszámának bemutatóján a Demokrata című hetilap budapesti, Andrássy úti szerkesztőségében 2014. június 4-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Az oktatói pályája szintén kiemelkedő, 1968-tól 2010-ig a Színház-és Filmművészeti Főiskolán tanított.

Pályája során rangos díjakkal tüntették ki: 1977-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1981-ben érdemes művésznek választották, 1988-ban a Magyar Művészetért Díjat vehette át, 2002-ben pedig Kossuth-díjat kapott a magyar színházművészetben játszott meghatározó szerepéért, iskolateremtő rendezői munkásságáért, kiemelkedő színházvezetői és művészetpedagógiai tevékenységéért.

A társadalmi és a politikai szerepvállalás egész életén át végigkísérte. Különböző tisztségeket töltött be a Magyar Színházművészek Szövetségében, 1997-2001 között a Magyar Színházi Társaság vezetőségének tagja volt. Tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak (MSZMP), de 1989-ben már az általa is alapított Független Szakszervezetek Demokratikus Ligáját képviselte az Ellenzéki Kerekasztal ülésein, a televíziós bizottságban és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások plenáris ülésein. 1988–92 között a Magyar Demokrata Fórum (MDF) tagja volt, a párt országos választmányába is beválasztották, 1990-ben az MDF országgyűlési képviselőjelöltjeként indult a választásokon. Az MDF-ből való kilépése után részt vett a Demokratikus Charta tüntetésein.

Miként Orbán Viktor a gyászbeszédében fogalmazott, egy teljes színházi életművel a háta mögött igazán 2002-ben lépett a magyar közélet szorítójába, igazságtalan támadások céltáblája lett, de felemelt fejjel fogadta azokat. Amikor ugyanis az említett évben kiállt a választásokat elvesztő Fidesz mellett, a Budapesti Színigazgatók Egyesületének tagjai kinyilvánították nemtetszésüket, és kijelentették, hogy Kerényi Imrével a továbbiakban semmilyen formában nem kívántak együtt dolgozni, a levelet mások mellett Jordán Tamás, Marton László és Zsámbéki Gábor is aláírta.

Makovecz Imre mellett ugyancsak 2002-től a polgári körök mozgalmának szellemi vezére lett, 2011 és 2018 között a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott volt.

Mindemellett Kerényi Imre volt a magyar értékekre fókuszáló havilap, a Magyar Krónika megálmodója, de ő indította el 2012-ben a magyar írott kultúra legjavát rendszerező Nemzeti könyvtár sorozatot is.

Életének 75. évében, 2018 augusztus 11-én családja körében hunyt el.

Csütörtök délután halálnak ötödik évfordulóján a Kerényi család és a Nemzeti Örökség Intézete a művész síremlékének felavatása alkalmából megemlékezést tart a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen. Az eseményen beszédet mond Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, Nemcsák Károly, Jászai Mari-díjas színművész, a József Attila Színház igazgatója, a síremléket megáldja Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök. 

Borítókép: Kerényi Imre (Fotó: Máthé Zoltán)