Petőfi és a korabeli színház

A magyar dráma napján, szeptember 21-én a Bajor Gizi Színészmúzeumban különleges program várta a látogatókat. A Magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában című, az Év kiállítása 2023 címre is jelölt kiállításhoz kapcsolódóan Győrei Zsolt drámaíró, dramaturg, egyetemi tanár tartott lebilincselő, ritkán hallható történetekben gazdag, humorral fűszerezett és tanulságos tárlatvezetést.

2023.09.21. Budapest Bajor Gizi múzeum tárlatvezetés Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád

A harmadik terem az első állandó magyar színháznak, az 1837. augusztus 22-én megnyílt Pesti Magyar Színháznak állít emléket. Az intézet első igazgatója Bajza József volt, a társulat pedig főleg egykori vándorszínészekből, többek között Egressy Gáborból, Megyeri Károlyból, Szigligeti Edéből, Lendvay Mártonból, Lendvayné Hivatal Anikóból, Laborfalvy Rózából állt. Petőfi Sándor színikritikáinak meghallgatása és a korabeli dokumentumok megtekintése mellett az említett művészek dagerrotípiáit és személyes tárgyait is megcsodálhatjuk a terembe lépve. 

Győrei Zsolt a tárlatvezetésen számos izgalmas történetet megosztott Petőfi Sándor színésznők – köztük Prielle Kornélia, Szathmáryné Farkas Lujza, Lendvayné Hivatal Anikó és De Caux Mimi – felé irányuló heves érzelmeiről, melyeket gyakran versben is megfogalmazott.

De korabeli dokumentumokat felidézve könnyebben elképzelhettük a Pesti Magyar Színház épülete által nyújtott pompás látványt,  illetve megismerhettük annak a 70 tételes törvénykönyvnek néhány részletét is, amely az addig teljesen szabadon működő társulatokat egységes szabályrendszer szerinti működésre kötelezte. A színészek kis, közepes és nagy, a fizetésük megvonását eredményező büntetésekre számíthattak, ha nem tartották be az előírásokat, amelyek értelmében egyebek mellett nem tarthattak igényt kizárólagos szerepkörökre, havonta legalább három prózai szerepet be kellett tanulniuk, és kisebb szerepeket akár a játék napján is rájuk oszthattak.

A negyedik teremben egy, a Liliomfi című filmből is ismerős echós szekér látható, az egykori vándortársulatok jelmezeivel, kellékeivel és díszleteivel megpakolva. Ugyancsak itt van rá lehetőségünk, hogy mai színészek tolmácsolásában felvételről meghallgassuk a Petőfi korabeli színészek feljegyzéseit a vándorszínészek életmódjának kihívásairól. Emellett film- és előadásrészletek által megelevenedik előttünk néhány jelenet egyebek mellett Petőfi Sándor egyetlen drámájából, a Tigris és hiénából is. Ebben a teremben az egykori színész, Szuper Károly naplójából idézett részletekből feltárul előttünk Petőfi 1841–1843 közötti kalandos utazása is a vándortársulatokkal, Tolna megyétől egészen Debrecenig. Szuper Károly alakját Győrei Zsolt a tárlatvezetés során egy általa Schlachtovszky Csabával közösen írt dráma részletének felolvasásával is megidézte. A Bolygó király című, kétszereplős mű 1848. március 15-ének estéjét jeleníti meg, amikor Szuper Károly majdnem színpadra léphetett a Pesti Magyar Színházban. A sérülést szenvedő Bartha János helyett ő játszotta volna II. Endrét a Bánk bánban, azonban éppen a színpadra lépése előtt szakadt félbe az előadás. A szerzőpáros művének részletéből kiderül, mit érezhetett azon az estén a vándorszínész.
A páratlan élményt nyújtó kiállítás december 31-ig megtekinthető a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

Borítókép: Győrei Zsolt számos izgalmas információval és történettel egészítette ki a tárlat nyújtotta élményt (Fotó: Kurucz Árpád)