Schmidt Mária elmondta, hogy személyesen is ismerte a költőt, de emiatti elfogultsága mellett is úgy gondolja, hogy Petri György korszakos költő és gondolkodó volt, aki a rendszerváltó évek eufóriájának közepén is látta, hogy nem lesz olyan egyszerű az átmenet, mint remélték. Kiemelte, hogy a költő magánemberként gyermekien kíváncsi volt, tele részvéttel és szeretettel embertársai felé. A legfontosabb azonban rendíthetetlen szabadságvágya volt, amely meghatározta egész életét. Verseiből megértheti az utókor, hogy mit jelentett a szabadság hiánya a Kádár-rendszer éveiben. Ez a szabadságvágy odáig vezette, hogy az 1990-es évek közepén kilépett a Szabad Demokraták Szövetségéből, melynek alapító tagja volt, amikor pártja koalícióra lépett az MSZP-vel. Smidt Mária hangsúlyozta:
Petri Györgytől a mai napig sokat tanulhatunk őszinteségről, szembenézésről és mindenekelőtt a szabadságról.
Ismertette, hogy a Kertész Imre Intézet gondozásában a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Múzeum a költő születésének 80. évfordulója alkalmából
egy interjúkötetet is megjelentetett Petri György különbözése címmel,
Tasi József irodalomtörténész interjúja alapján. Ebben a költő részletesen mesél gyermekkoráról, gimnáziumi és egyetemi éveiről, barátairól, szerelmeiről, de a személyes beszélgetésekből kirajzolódik a diktatúra mindennapokra gyakorolt hatása és az ellenzéki lét minden sajátossága is.
Soproni Tamás, Terézváros polgármestere a köszöntőjében emlékeztetett rá, hogy
Petrit olvasva nem leszünk vidámabbak, okosabbak viszont igen.
Többet értünk meg a világról, a méltóságról, a kapcsolatokról, a szabadságról, hiszen nemcsak az a művészet értékes, ami gyönyörködtet, hanem az is, ami a valóságról ad hű képet. A költő hitelessége pedig abból is fakad, hogy még saját magával szemben sem volt kíméletes, de képes volt mindenben meglátni a szépet, mert mint ahogy egyszer ő maga fogalmazott:
Az angyal a részletekben lakik.
Petri György neve összefonódott Budapesttel, hiszen Budán volt gyerek, verseit pedig terézvárosi életszakaszában írta.
Soproni Tamás kifejezte reményét, hogy az emléktáblát látva talán majd még többen olvassák a költő műveit ezután,
és kifejezte köszönetét a Kertész Imre Intézetnek és Schmidt Mária főigazgatónak, hogy kezdeményezték az emléktábla elhelyezését az Eötvös utca 22. alatt.
Az emléktáblát avató ünnepségen közreműködött Zámbori Soma színművész,
aki Petri György Milyen kár és Reggeli kávézás című versét is előadta. A Kertész Imre Intézet pedig a mai naptól elérhetővé tette Petri György szerzői aloldalát a Kertészintézet.hu honlapon, amely a költő teljes életművébe és életrajzába is betekintést kínál. Az aloldal felépítése a korábbi szerzői aloldalak mintáját követve Életrajz, Művek, Díjak/Elismerések, Bibliográfia, Galéria és Hang/Film menüpontokból áll.
