Túlélünk vagy feladjuk?

Az idei Brain Bar programjain a jövő generáció testi-lelki egyensúlya áll a középpontban. A szeptember 21-i első nap záró beszélgetése pedig a 22. század és az emberi túlélés kérdéseit járta körül: Böszörményi-Nagy Gergely, a rendezvény alapítója ez alkalommal Szathmáry Eörs Széchenyi-díjas evolúcióbiológust kérdezte. Aki saját szavai szerint pesszimista, de úgy cselekszik, mintha optimista lenne.

Brain Bar, Szathmáry Eörs előadása Fotó: Brain Bar

A fesztiválon igen nagy volt a választék, hiszen idén is több mint 120 előadót hallhattak-láthattak az ide érkezők, s az elsősorban a Z generációt megszólító programok minden évben sok vendéget vonzanak. A Magyar Zene Háza épületében megrendezett kétnapos jövőfesztivál első napi záró előadásán akkora volt az érdeklődés, hogy sok fiatal állva hallgatta végig a beszélgetést, az ülőhelyek pillanatok alatt elfogytak. Az előadást illusztráló vetített kép Hieronymus Bosch egyik festményét idézte elénk, a Tondal lovag alvilági látomásairól írt 12. századi történetfüzér egyik jelenetét. Nem véletlenül…

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus előadást tart a Brain Baron. Forrás: Brain Bar

Szathmáry Eörs előadása részben szemléletes példák tárháza volt, valamint sok gondolatfolyamot is elindított a hallgatóságban, hiszen a beszélgetés végén több kérdést is intéztek hozzá a fiatalok, bár előzetesen nem volt szó ebben a szekcióban kérdésekről. A téma elsősorban a 22. századi lét esélyeinek, minőségének felmérése volt. Amit Szathmáry Eörsről érdemes tudni: az elméleti evolúcióbiológiával foglalkozó, nemzetközi hírű tudós-egyetemi tanár nevéhez olyan kötetek fűződnek, mint A földi élet regénye vagy Az evolúció nagy lépései, gyakran kérdezik véleményét a médiában.

A következő évszázad maga lesz a pokol?

Több elképzelés szerint a 22. század nehezen túlélhető időszak lesz, ennek esélyeiről kérdezett Böszörményi-Nagy Gergely. Szathmáry Eörs jogos aggodalmakról beszélt, és a nehézségekre felkészülést emelte ki –  legalább 45 százaléknyi esélyt adott a civilizáció összeomlására. Mint szavaiból kiderült, a jelenlegi időszak más időskálán mozog mint a korábbiak, ennek oka a technológiai és a kulturális evolúció. Mivel a technológiai evolúció sokkal gyorsabb, mint a biológiai evolúció, ellentét feszül a kettő között. Valamint amit a technológiákkal csináltunk, az fenyegető ránk, emberekre nézve – emelte ki. Felsorolta a problémás területeket: a klíma, a biodiverzitás, a politikai stabilitás és a gazdasági fenntarthatatlanság.

Böszörményi-Nagy Gergely a 45 százalékos esély kapcsán jegyezte meg, hogy egyes elméletek szerint, például Peter Turchin evolúciós antropológus vélekedése szerint egyértelmű ciklikusság, ismétlődő minták jellemzik az emberiség történetét, Björn Lomborg szerint pedig éppen hogy egyre kevésbé fenyegetnek minket a válságok. Szathmáry Eörs szerint azonban ez nem így van, a villámárvizek példáját hozta erre: a földi vízkörzés vagy hidrológiai ciklus sebessége exponenciálisan nőtt az elmúlt években. 

Ezzel azonban nem foglalkoztunk, ahogyan nem szembesültünk azzal sem, hogy az ipari forradalom óta egyre nagyobb sebességgel pusztulnak ki a fajok

– tette hozzá. Jelenleg nem tudjuk még kiszámítani, hogy mikor következik be az ökológiai összeomlás, ám biztos, hogy be fog következni, jelentette ki.

Szathmáry Eörs arról is beszélt, hogy a lokális kihalások nem okoznak akkora gondot, hiszen új fajok áramlanak az eltűntek helyére, de a kihalás folyamata extrém módon felgyorsult. Úgy fogalmazott, hogy a bioszféra túlél egy nagyobb kataklizmát is, de hogy ez számunkra is élhető helyzet lesz-e, ezt nem tudjuk megmondani.

Bár az emberiség kihalásának nagyon kicsi az esélye – vetette közbe – , a technológiai civilizáció összeomlása már egy másik kérdés. A mi civilizációnk ugyanis finomtechnológián alapszik, és ha ez egyszer létrejött, saját magát kell működtetnie. Ha ez a hálózat összeomlik, teszi hozzá Szathmáry Eörs, akkor nagyon kis eséllyel lehet újraalakítani. A második ipari forradalmat már nem lehetne könnyen elindítani, mert az ásványkincseket kiszedtük a földből…

Gyermekvállalás és jövőkép, avagy tartsunk-e a mesterséges intelligenciától?

Természetesen szóba került a túlélés kapcsán a gyermekvállalás kérdése is, hiszen egyes vélemények szerint a gyermekekkel a bolygót terheljük, miközben amúgy nyilvánvaló, hogy szükségünk van az utódainkra. A professzor erre úgy reagált, hogy ha fenn akarjuk tartani az emberiséget, mint biológus, nem is mond mást, mint hogy kellenek a gyermekek, 

ha csak nem akarjuk magunktól átadni a terepet a mesterséges intelligencia és a robotok valamiféle kereszteződésének…

Véleménye szerint sajnos ennek is van esélye. Ezzel együtt túl sokan vagyunk a Földön. Megjegyezte, hogyha például meg akarnánk szabadulni a műtrágyázástól, hiszen ennek gyártása komoly üvegházhatású gázok termelésével jár, akkor nagyjából a jelen populáció felét tudná eltartani a mezőgazdaság  – a kiszámított adatok szerint.

Szemléltetés az előadáson. Forrás: Brain Bar

Kiemelte, hogy problémáink nagyon komplexek, a jelen kihívásokra nincsenek egyszerű válaszok – még ha az emberek ezt szeretnék is. 

Példaként említette a fúziós energiát: az extra olcsó energia következménye az lenne, hogy a maradék bioszféra is hihetetlen gyorsan menne tönkre, hiszen mindenki azonnal fogyasztani akarna, méghozzá sokat. Az örökké élet témakör vonatkozásában pedig arról beszélt, hogy lehet emelni az élettartamot nagyon hosszú idő alatt, szelekciós kísérletekkel, de nem egyik percről a másikra. 

Minden radikális és tetszetős elmélet csalóka –  összegzett.

A mesterséges intelligencia kapcsán felmerül, kérdezett rá Böszörményi-Nagy Gergely, hogy ez része-e az evolúciónak. A professzor az 1995-ben megjelent John Maynard Smith-szel írt kötetét említette, Az evolúció nagy lépéseit. Az utolsó fejezet végén az a jóslatszerű figyelmeztetés olvasható, hogy a komputervírusok kapcsán jobb, ha vigyázunk, hogy a jövőben nehogy egy másfajta evolúciós rendszer helyettesítsen bennünket. Erről azonban nem beszélünk –  mondta el Szathmáry Eörs –, csupán arról, hogy az MI elveszi a munkahelyeket, meg hogy rossz döntéseket hoz majd, bár egyesek szerint egyre kreatívabb is lesz. 

Az igazi veszély akkor keletkezik, ha önreprodukálóvá válik, azaz a mesterséges intelligens ágensek újabb mesterséges intelligens ágenseknek adnak életet, akár másolódás vagy mutáció útján.

Ekkortól majd terjedni és fejlődni akar, részben azért, mert az emberek hagyják is, hiszen hasznos a számukra, de közben nem fogják észrevenni, hogy ez a folyamat a mesterséges intelligenciának kedvez…

A Covid-vírus és az új kórokozók

Ami pedig a Covid-vírus kapcsán szóba került: a professzor szerint a Covid az első kellemetlen jelenség volt csupán, mert lehet olyan helyzet is a jövőben, hogy két vagy három ilyen vírus támad egyszerre. A klímaváltozás miatt bekövetkezett az élőlények migrációja, és sajnos a kórokozók is jönnek: ha enyhe a tél, akkor áttelel az, ami korábban nem tudott. Most már a sarkvidéken is van olyan betegség, ami a trópusokról jutott el odáig.

Vajon a negatív jövőkép az ellenálló képességünket segíti vagy annyira demotivál, hogy nem fogunk cselekedni? Böszörményi-Nagy Gergely a professzor saját példájára visszatérve így kérdezett: Vegetáljunk vagy optimistán cselekedjünk, még ha hosszú távon pesszimisták is vagyunk, mint Szathmáry Eörs?

Nyilván csak a kollektív bölcsesség kimunkálásával lehetne eredményt elérni, de nincs sok időnk erre – fogalmazott a professzor. Nincs már száz évünk sem. Ahhoz, hogy tartsuk azt, hogy az ipari forradalom elejéhez képest ne emelkedjen az átlaghőmérséklet plusz 1,5 fokkal a korábbi fölé, nagyjából 2025-ben kéne tetőznie a szén-dioxid-kibocsátásnak… Semmi jele nincs annak, hogy ez reális dolog – összegezte az evolúcióbiológus. Az MTA rendszerén belül létrehozták a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságát, ezt Szathmáry Eörs vezeti, aki fontosnak tartja, hogy végigvegyenek nagyobb problémákat a bizottsággal, mert a testület a józan önfenntartás és a túlélhetőség érdekében felemelheti a szavát.

Szathmáry Eörs előadása végén azt tanácsolta, hogy mindenki a saját szintjén gondolja át, mit tehet mint egyén, csoport, ország, nemzetközi szervezet.

Csak együttműködő megoldása lehet a dolognak, mondta el többször is, a fiataloknak pedig javasolta, hogy próbáljanak tájékozódni, meghatározni a problémákat. Ehhez nagy kitartás kell, és bizonyos értelemben perifériás látás is. Az emberiséget nem véletlenül nevezik szuperkooperátoroknak az evolúcióbiológiában –  tette hozzá –, mert nagy számban tudnak együttműködni, még ha nem is közeli rokonai egymásnak. Ám azt nem tudjuk, hogy ilyen nagy léptékben tudunk-e majd a túlélés érdekében is együttműködni.

Borítókép: Böszörményi-Nagy Gergely és Szathmáry Eörs beszélget a Brain Baron (Forrás: Brain Bar)