A trianoni békediktátum előzményeit, következményeit és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát bemutató múzeum 2004-ben nyitotta meg kapuit. Rendezvényeivel, tudományos és kulturális tevékenységével az a célja, hogy bemutassa a Kárpát-medencében ezer éve együtt élő közösségek örökségét. Az intézmény számos nemzetpolitikai kezdeményezést indított el: segítője volt a délvidéki magyarirtás áldozatait rehabilitáló folyamatok megindulásának éppúgy, mint a felvidéki deportálások és kitelepítések történetét érintő tudományos, társadalmi diskurzus megindításának is.
A kétnapos programon bemutatkozó kötet is az összmagyar gondolkodásnak ebbe a sorába illeszkedik, bemutatva a teljes Kárpát-medence éttermi világát.
Borbély Zsolt Attila – aki Véleményváró rovatunk publicistája is – lapunknak megemlítette, hogy tudomása szerint hasonló kötet, amely az ezeréves történelmi magyar szállásterület éttermi világát mutatja be, nem született a trianoni békediktátum óta.
A szerzőt a kiadvány megírására 2019-ben kérte fel Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum igazgatója. De időközben 2020 őszén felkérést kapott arra is, hogy a Magyar Nemzet online Repeta rovatában gasztronómiával kapcsolatos írásokat közöljön, amelyre elmondása szerint örömmel mondott igent. E rovatban is a Kárpát-medence magyar egységét igyekszik felmutatni, éppen ezért rendszeresen keres fel az anyaországiakon kívül erdélyi, délvidéki és felvidéki éttermeket, de volt már szó őrvidéki és Dráva-szögi éttermekről is – sorolta fel.
A szerző személyes motivációi között említette, hogy gyermekkora óta egységes magyar nemzetben gondolkodik, a magyar nemzetegyesítés eszméje meghatározó volt világképe kialakulásában.
Szabó Dezső örök érvényű tanítása, mely szerint minden magyar felelős minden magyarért, meghatározó volt a családjában. Véleménye szerint a határokon átívelő magyar integrációt nemcsak közjogi megoldásokkal lehet szolgálni, hanem szakmai síkon is különböző területeken, a tudományos szférától az irodalmon, képzőművészeten keresztül a borászatig. És beletartozik ebbe a vendéglátás, a gasztronómia világa is – emelte ki.
Borbély Zsolt Attila kifejtette: személy szerint neki semmiféle nehézséget nem jelent a közírói és az étteremkritikusi minőség összeegyeztetése.
Mindkettő belülről fakad, s egyazon törekvés motiválja: a magyar nemzeti közösség szolgálata. A közös magyar sorsalakítás, a történelmi létesélyek optimális kihasználása nemzetpolitikai téren, a magyar értékek, a magyar nagyszerűség felmutatása a gasztronómia és a borászat terén. Mindkettőnek velejárója a kényelmetlen igazságok kimondása és az elért eredmények bemutatása – hangsúlyozta.
A kétnapos megnyitó programjában változatos események szerepelnek a könyvbemutató mellett.
A pénteken 11 órakor induló eseménysorozatot Kövér László megnyitóbeszéde után a Nemzeti Színház és a Zenével Írt Történelem Egyesület művészei által előadott, Vidnyánszky Attila rendezésében látható műsor nyitja, melyet a Magyar Honvédség Veszprémi Légierő Zenekara kísér, a műsorvezető pedig Szalóczy Pál lesz. A kulturális programok sorát péntek délután az Ismerős Arcok koncertje színesíti, szombaton pedig pódiumbeszélgetésre kerül sor, melynek témája a népi írók, a nép, valamint a népi–urbánus vita tanulságai. Ezen a pódiumbeszélgetésen is részt vesz Borbély Zsolt Attila, politológusi minőségében, majd ezt követően kerül sor a Kárpát-medencei étteremkalauz című kötetének bemutatójára.
A kulturális témák mellett egyéb szakterületek is bemutatkoznak, mint például a divat: pénteken 14:30-tól rendezik meg Hampel Katalin zenés divatbemutatóját, melynek témája a régi magyar viseletek lesz.
A népfőiskolai kezdeményezés bemutatása mellett több agrár tematikájú esemény is szerepel a programkínálatban, így a régi magyar szőlőfajtákról szóló konferencia vagy a tematikát követő borkóstoló szombaton.
Kiemelten érdekes esemény lesz a „Petőfi-körtefa” ünnepélyes elültetése, amelyen Kovács Gyula Makovecz- és Prima Primissima díjas gyümölcsész, erdész, a Tündérkert-mozgalom elindítója mond majd beszédet.
A Kárpát-medence-szerte elterjedt mozgalom az itt őshonos gyümölcsfafajták megőrzésével foglalkozik
az európai hírű szakember, Bereczki Máté álmát követve, hogy Isten legszebb gyümölcsöskertjévé változtassuk Magyarországot. A nagy előd nyomdokain Kovács Gyula pórszombati erdész az 1980-as években elkezdett az őshonos fajták megőrzésével foglalkozni, ma már több mint háromszázra tehető az azóta létrejött Tündérkertek száma. A kezdeményezés nem csupán a ritka tájfajtákból álló gyümölcsöskertek összességét jelenti, hanem értékmentő szellemi közösséget is.
Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum igazgatója lapunknak elmondta, hogy a megnyitóra igyekeztek a múzeum jelentőségéhez méltó programot összeállítani.
Az intézmény határozott, mindent felülíró célkitűzése, hogy üzeneteikkel el tudják érni a legújabb nemzedéket is. Szándékaik szerint szeretnék felvenni a versenyt a fiatalok által használt képi világ eszközeivel és technikáival. A Trianon Múzeum hatni akar és változást elérni, mert ahogy Szabó Pál Csaba hangsúlyozta: a trianoni trauma ismerete, kezelése, diagnózisa és terápiája nélkül nincs színvonalas közösség és kiegyensúlyozott, értelmes és megvalósítható magyar jövő.
Borítókép: A Trianon Múzeumnak otthont adó Zichy-kastély (Forrás: Trianon Múzeum)
