Előkerült a névadó monostor

Egykori bencés apátsági templom maradványait azonosította Tomajmonostorán a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Nemzeti Régészeti Intézete. A hajdani nemzetségi monostor területén folytatott feltárómunkája során komoly, háromhajós épületet azonosítottak.

Forrás: MTI2023. 10. 12. 21:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A terepbejárások után, tavaly geofizikai mérésekkel is igazolták, hogy a mai Tomajmonostora határában egy kiemelkedésen komoly egyházi épület maradványai találhatók. Mindez összhangban állt azzal a mai napig élő helyi szájhagyománnyal, hogy a dombon állt egykor a településnek is nevet adó monostor, amelyet a Tomaj-nemzetség alapított feltehetően a XII. században. Tomajmonostora első említése 1340-ből ismert, de ekkor az apátság már évszázadok óta működhetett. A monostornak helyet adó domb a középkor folyamán lényegesen magasabb volt, azonban sok tíz centit, de akár egy métert is letermelhetett róla az intenzív mezőgazdasági művelés.

Ásás és ásatás (Fotó: MNM NRI/Kovács Olivér)


Virágos Gábor, a nemrég kezdődött ásatás irányítója, az MNM Nemzeti Régészeti Intézet vezetője a közleményben kiemeli, hogy a

geofizikai mérések egy háromhajós, a lébényi templomhoz hasonlító komoly templom formáját rajzolták ki, az épület északnyugati részén pedig egy rotundát mutattak.

Hozzátette: több szelvényt is nyitottak, amelyek igazolták a falak helyét, azonban elsőre csak a rotunda egyik részén sikerült az alapozást azonosítaniuk. Ezt követően azonban a monostor templom északi, másfél méter széles zárófalának a csaknem egy méter mély alapozási falát is megtalálták.

Az alaprajzon is azonosítják a feltárt romokat (Fotó: MNM NRI/Kovács Olivér)


Az eddigi felületek kutatása azt az eredményt hozta, hogy a templom építőanyagát többnyire kitermelték, az árkok pedig építőanyag-törmelékkel töltődtek fel, ám néhol igen masszív falazatok is megmaradtak. A tégla- és kőtöredékeken kívül nagyon sok embercsont is előkerült, amelyek arról tanúskodnak, hogy a területet a múltban alaposan feldúlták a helyet.

Virágos Gábor úgy fogalmaz: 

a  feltárás jelenlegi szakaszában még korai mindent pontosan periodizálni, az azonban már most látható, hogy a rotunda falát részben elmetszették az új apátsági templom építésekor, így a két épület feltételezhetően nem állt egymás mellett egy időben. A területen talált melléklet nélküli temetkezések még hatvan méterre is kerülnek elő a templomtól, de a kutatás a jelen fázisában még nem derített fényt az egykori település elhelyezkedésére és a dombon lévő temetőt sem sikerült határolni. Ezt a munkát ugyanis nehezíti, hogy a sírok nem jelentkeznek a felszínen folttal, így csak a bontómunka során kerülnek napvilágra a csontok.

A regionális régészeti topográfiai programot 2022-ben helyi kezdeményezésre, a tiszaszentimrei református lelkész, Fodor Gusztáv megkeresésére indították, a geofizikai mérések alapján ennek legígéretesebb eleme pedig a Tomajmonostora határában lévő bencés monostor maradványa. Az NRI szakemberei összesen öt település teljes régészeti topográfiai kutatását végzik el, így az egykori nemzetségi monostor teljes környezetével, utakkal, patakokkal, gazdasági épületekkel, falvakkal együtt lesz értelmezhető.

Borítókép: Munkában a régészek  (Fotó: MNM NRI/Kovács Olivér)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.