– József nádor az XIX. századi magyar történelem egyik méltatlanul elfeledett alakja. Ha megkérdeznénk egy kortársát, hogy ki tette a legtöbbet Pest, Buda és Magyarország fejlődéséért az 1800-as évek első felében, József nádor nevét valószínűleg az elsők között említenék. Sajnálatos módon 1945 után a kommunista történetírás háttérbe szorította ezt a Habsburg főherceget, mivel feudális nagyúrként tekintettek rá. Pedig több mint öt évtizeden át volt Magyarország nádora, a legmagasabb rendi méltóság viselője, a helytartótanács elnöke és a magyar ügy kiemelt pártfogója – hangsúlyozta a tárlat kapcsán Nánay Mihály kurátor. A kiállítás felvillantja többek között József nádor szerepét a pesti Duna-korzó, a Nemzeti Múzeum és a Ludovika Akadémia létrehozásában, felidézi közös munkáját Széchenyi Istvánnal és apjával, de bemutatja a nádor egykori margitszigeti villáját is, sőt még a Palatinus strand is megjelenik a képeken, ugyanis ez a latin kifejezés nádort jelent, utalva rá, hogy a Margitsziget a nádor birtoka volt. A látogatók megismerhetik a főherceg családjának és feleségeinek történetét, valamint kitekintést kapnak József nádor emlékezetére is.
– Az ő személyén és tettein keresztül a Habsburg-háznak olyan arcát mutathatjuk meg, amely eddig rejtve maradt a közönség előtt. Másrészt a Várkapitányságnak az épületek felújítása mellett a várban lakók életének és a vár történetének bemutatása is felelőssége. Mivel József nádor hosszú ideig a várban tartózkodott, fél évszázadon át ott volt a hivatalos rezidenciája, így abszolút itt volt már az ideje, hogy az ő személyét helyezzük a fókuszpontba – fejtette ki gondolatait a kiállítás jelentősége kapcsán Nánay Mihály, aki a nádor történelmi szerepét is összefoglalta számunkra.
– A helytartótanács akkoriban olyan funkciót töltött be Magyarországon, mint ma a Belügyminisztérium vagy a kormány. Így a helytartótanács elnökeként valós hatalom volt a nádor kezében. Tulajdonképpen minden fontosabb belpolitikai döntés – legyen szó csatornaépítésről, gátak megerősítésről, vagy bármilyen más belpolitikai vagy kulturális kérdésről – a helytartótanács, és ennek elnökeként a nádornál kötött ki. Katonai szempontból is fontos szerepet játszott, mert a magyar nemeseket, akiknek ekkor még megvolt a hadba vonulási kötelezettsége, ő vezette csatába. De önmagában az, hogy ő Habsburg főhercegként Magyarországra költözött, a korábbiakhoz viszonyítva példátlan. A kiállítás is megemlíti, hogy 1526 óta nem volt királyi udvar Magyarországon a nádor ily módon egyfajta királypótlékot jelentett, akinek jó összeköttetése van az uralkodóval. Mindemellett a konkrét tettei is kiemelkedővé tették a személyét.
Reformer, modern gondolkodású politikus volt, aki átlátva a jelentőségüket, egyebek mellett Széchenyi terveit is felkarolta. Sok reformkori újítás, amelyet Széchenyi nevéhez kötünk, nem jöhetett volna létre József nádor támogatása nélkül
– hívta fel figyelmünket a kurátor, akitől arra a kérdésre is választ kaptunk, hogy a tárlat összeállítása során sikerült-e új információkat is szerezni a nádor személyével és tetteivel kapcsolatban.
– József nádor olyan elfeledett, háttérbe szorított alakja a korszak történetének, hogy a vele kapcsolatos információk felszínre hozása, bemutatása, láttatása már önmagában reveláció lehet nagyon sokak számára. Domanovszky Sándor, a Horthy-korszak történésze adta ki az iratait és az életrajzát. Azt gondolom, hogy az ő rendkívül alapos kutatásaihoz már nagyon kevés újdonságot lehetne hozzátenni – osztotta meg gondolatait Nánay Mihály, aki azt az információt is megosztotta velünk, hogy két alkalommal, október 29-én és november 18-án lesz kurátori tárlatvezetés, később pedig a Várkert Bazárnak tematikus sétái részeként lehet majd ellátogatni a budavári nádori kriptába.
– Ez a kripta az egyetlen olyan része a várnak, amely gyönyörűen megmaradt az 1945-ös pusztító ostrom előtti állapotában. Kevéssé közismert tény, hogy a Nemzeti Galéria alatt van eltemetve a Habsburg család magyar ága, József nádor leszármazottai, akik itt éltek Magyarországon. Itt van József nádor fiának, István nádornak, József Károly főhercegnek és József Ágost főhercegnek is a sírja, hogy csak a legnevezetesebbeket mondjam. Aki részt vesz ezen a programon, ezt a helyszínt is megtekintheti – hívta fel figyelmünket a kurátor, aki a történelem és a Habsburg család iránti érdeklődéséről is mesélt.
– Amióta az eszemet tudom, érdekelt a történelem. Ebben biztos közrejátszottak azok a történelmi regények, amiket még a szüleim olvastak fel nekem, és amelyeket később én magam is gyakran forgattam. Kezdetben nagyon lelkesedtem az ókori történelem iránt, aztán a Habsburgok története került a figyelmem középpontjába.
Olyannyira, hogy a doktori munkámat is József Ágost főhercegről, József nádor unokájáról írtam. József nádor ükunokájával, Habsburg Mihály főherceggel – aki a megnyitón is részt vett – már a gimnáziumban megismerkedtem, mert az iskolánk támogató alapítványának volt a kuratóriumi elnöke. Ő ajánlotta figyelmembe a témát, és sok háttéranyagot is küldött hozzá.
Így számomra hatalmas jelentősége volt annak, hogy részt vett a megnyitón, és koccinthattunk egymással a tárlat létrejöttét ünnepelve – osztotta meg érzéseit Nánay Mihály kurátor.
Borítókép: József nádort a „legmagyarabb Habsburgként” tartja számon a történelem (Fotó: Havran Zoltán)
